Az antropozófiát megillető tisztelet

“Végre fel kell ismernünk, hogy komolyan kell vennünk az antropozófiát, és meg kell adnunk neki az őt megillető tiszteletet. Vagyis nem szabad korábbi szubjektív szokásainkat beépítenünk a szellemtudományos filozófiánkhoz tartozó dolgokba, hanem hagynunk kell, hogy az vezéreljen bennünket, amit ez a filozófia megkövetel. 
Például a mindennapi életben valakinek lehet az a szokása, hogy mindig késve érkezik a megadott időpont helyett. A hétköznapi polgári életben ez a szokás lehet, hogy csupán kellemetlen vagy az illető előmenetelére nézve kevésbé előnyös, de a mi antropozófiai mozgalmunkban az egész módszernek, ahogyan a szellemtudományos igazságokkal foglalkozunk, belsőleg lehetetlenné kellene tennie ezt a fajta viselkedést, kivéve a végletes szükségszerűség eseteit.(…)
Azok az emberek, akiknek még a megbeszélésekre sem sikerül időben megérkezniük, szintén nem lesznek képesek a szükséges felelősségtudatból cselekedni, ha valami fontos dologról van szó. Az utóbbi időben oly nyilvánvalóvá vált károk nagy része azért következett be, mert az emberek nem voltak elég körültekintőek bizonyos dolgokban. Nagyon fontos számunkra, hogy az antropozófia gyakorlati ügyeit az imént említett lelkiismeretes pontossággal intézzük.”
Rudolf Steiner: A közösség problémái az antropozófiai társaságban (GA253)