Az élő templomról

“…amikor az ember az ágyban fekszik, és énje kihúzódott a vér lüktető erőiből, akkor ezekbe az erőkben a legközelebbi hierarchikus lények költöznek be: angyalok, arkangyalok és archék élnek azokban a szervekben, amelyekben nappal, ébrenlétünk idején az én él. Légzésünk szerveit asztráltestünk kihúzódásával hagytuk el, ezekben éjszaka a következő magasabb hierarchia lényei működnek: az exuziák, dünamiszok, küriotészek.(…) Étertestünknél még éber nappali állapotban sem tudjuk elvégezni, amit meg kellene tennünk. Ezt ébrenlétünk alatt is a legmagasabb hierarchia lényei, a szeráfok, kerubok és trónok teljesítik, ők állandóan bennünk maradnak.Azután a fizikai testünk! Ha saját magunknak kellene gondoskodnunk fizikai testünk nagyszerű, hatalmas folyamatairól, akkor nemcsak rosszul végeznénk el ezeket, de mit sem tudnánk kezdeni velük, teljesen tehetetlenek volnánk. Amit a külső anatómia mond el a fizikai testről, az egyetlen atomját sem tudná mozgásba hozni. Ehhez egészen más hatalmakra van szükség. Ezek éppen azok a hatalmak, akiket ősidők óta a legmagasztosabb Szentháromság hatalmainak nevezünk, az Atya, Fiú és Szent szellem hatalmai, fizikai testünkben a valóságos Szentháromság lakik.Így azt mondhatjuk: Fizikai testünk egész földi életünk során nem is a miénk, önmagunk révén át sem élné a fejlődését. Ahogyan a régi korok mondták, ez az istenség igazi temploma, a hármasan megjelenő istenségé. Étertestünk a szeráfok, kerubok, trónok lakó helye: az étertesthez tartozó szerveket a szeráfok, kerubok, trónok látják el. Éjszaka az asztráltestünk elhagyja fizikai és éterszerveinket, ezekről a második hierarchiának, küriotésznek, dünamisznak, exuziának kell gondoskodnia. A harmadik hierarchiának, az angyaloknak, arkangyaloknak, az archéknak azokról a szervekről kell éjszaka gondoskodniuk, amelyeket az én hagy el.Így az emberben állandóan olyan működés megy végbe, amely nemcsak tőle indul ki. Ébrenléte folyamán csak mintegy albérlőként lakik az organizmusában. Organizmusa ugyanakkor a magasabb hierarchiák temploma és lakóhelye. Ha ezt figyelembe vesszük, azt mondhatjuk: az ember külső alakját voltaképpen csak akkor látjuk helyesen, ha képnek, a egész hierarchikus működés képének nevezzük.” Rudolf Steiner: Beavatástudomány és csillagmegismerés (GA228)