Trágya és influenza: a bacilusok szerepéről


„Egyszerűen azért is rablógazdálkodás folyik, mert mindazzal, amit a gazdaságból elszállítunk a világba, valójában a földből, sőt a levegőből is erőt vonunk el. Ezeket az erőket pótolni kell, s mivel az elszegényedő talajok trágyaszükségletével összefüggően lassanként a trágyázó érték is pótlásra szorul – ahhoz, hogy a trágyát helyes módon élettel töltsük fel megfelelő kezelésre van szükség. Ebben a dologban éppen a materialista világnézetből kifolyóan sokféle téves következtetés látott napvilágot az utóbbi időben. Először: nagy gondossággal tanulmányozták a baktériumok, a legkisebb élőlények hatásmódját; a trágya helyes szubsztanciálásának, anyagi átalakításának képességével őket ruházták fel. A tudósok arra figyelnek, hogy a baktériumok milyen hatást fejtenek ki a trágyában, s számítanak rájuk. Szellemes, rendkívül logikus, bár legtöbb esetben kevéssé tartós hatású talajoltási kísérleteket végeztek egy olyan szemlélet alapján, melyet a következő hasonlattal jellemezhetünk: valaki felfedezi, hogy egy szobában rengeteg a légy, s ebből azt gondolja, hogy a sok légy miatt piszkos a szoba. A szoba azonban egyáltalán nem a legyek következtében piszkos, hanem épp a szoba piszkossága miatt vannak ott a legyek. S a szoba akkor sem tisztább, ha abban a hitben, hogy a piszkot a legyek majd fel fogják falni, mindenféle módszert találunk ki a legyek elszaporítására; sőt még akkor sem, ha arra törekszünk, hogy kevesebb légy legyen a szobában. Ezekkel a módszerekkel nem sokra megyünk, s ha nekilátunk a piszok eltakarításának, biztosan többre jutunk.(…)
Az emberek azt hiszik, hogy a parazita élőlények jelenléte és a trágya jó minősége között valami összefüggés áll fenn. Pedig ezek az élőlények csak jelzik a trágya pillanatnyi állapotát. Jelző szerepük adja jelentőségüket. Csalódás lenne azt hinni, hogy baktériumos oltással vagy ehhez hasonló módszerekkel a trágyát radikálisan megjavíthatjuk. Külső látszatra így tűnhet a dolog, de a valóságban nem erről van szó.”GA327

„…a természetben mindenhol előfordulnak kicsiny kis élőlények nyilván hallottak már róluk: baktériumok, bacilusok. Valahányszor keresztül megyünk a levegőn, ott repked számtalan ilyen élőlény. Ha egy állat bármely izmát megfigyeljük, ott is számtalan ilyen élőlényt találunk. Ezeknek a kis lényeknek (már beszéltem erről korábban) megvan az a tulajdonságuk, hogy rettentő gyorsan elszaporodhatnak. Ha egy van, akkor még a legkisebből is azonnal millió másik lesz. Rettenetesen szaporák. Ezen alapszanak a járványos betegségek. Nem arról van szó, hogy ezek a kis élőlények okoznak a betegséget, hanem arról, hogy ha bennünk valami beteg, akkor ők ott jól érzik magukat. Mint a virág a trágyában, ezek a kis lények a beteg szervben érzik jól magukat. Szívesen vannak ott. Aki azt állítja, hogy a betegségeket ezek a kis lények okozzák, vagyis aki például azt mondja, hogy az influenzát az influenzavírus (Grippebazillus) okozza, az legalább olyan okos, mint aki azt állítja, hogy az esőt a békák okozzák, mert brekegnek. Természetes, hogy brekegnek a békák, ha jön az eső, mivel a vízben vannak, amit izgalomba hoz az az erő, ami az esőt is okozza. De nem a békák okozzák az esőt. Éppen így nem a bacilusok és nem a vírusok okozzák a betegséget. De ott vannak, ahol a betegség, pont úgy, ahogyan a békák, amikor valami teljesen megmagyarázhatatlan módon előjönnek brekegni, ha jön az eső.
Természetesen nem szabad azt állítanunk, hogy a bacilusok vizsgálata semmire sem jó. Hasznos lehet annak, aki tudja, hogy az ember ki van téve a betegségeknek, ahogyan tudjuk, hogy a békák brekegnek, ha esik. Ámde nem szabad a gyereket a fürdővízzel együtt kiönteni és azt mondani: a bacilusokat felesleges vizsgálni. Másfelől azonban tisztában kell lenni azzal, hogy nem a bacilus a betegség oka. Az semmit sem magyaráz meg igazán, ha csak annyit mondunk, hogy a kolera bacilusa vagy az influenza bacilusa. Ez felesleges időpocsékolás, de az emberek nem akarják az igazi okokat vizsgálni.” GA348

VISSZA A CÍMLAPRA