A Palládiumról. Részlet Georgij Alekszejevics Kavtaradze: „Lord Byron és Szvjatoszlav Igorjevics kijevi herceg: az összehasonlítás tapasztalata” c. írásából
A Palládium Pallasz Athéné istennő szent ábrázolása pajzzsal és felemelt lándzsával. Az ókori Görögországban született meg az emberi gondolkodás, és ez a görögök elképzelése szerint ez abban fejeződik ki, hogy Athéné Zeusz fejéből pattant ki teljes fegyverzetben. Ő egy istennő, és ez azt jelenti, hogy a gondolat, bár levált, mégis megőrzi isteni természetét. Pallasz szűz, ezért a gondolat még nem egyesül tudásban a külvilággal, még tiszta. A gondolat, amelynek úrnője Athéné istennő, úgy tud ütni, mint egy lándzsa, és úgy szolgál a személy védelmére, mint egy pajzs. Athéné sisakot hord a fején, mert a gondolattal sisakpáncélként megvédhető a fej.
Az ókorban több szent ábrázolása is volt Pallasznak. Ezeket nehezen hozzáférhető helyeken őrizték, és ezek voltak a tulajdonos városok védőszentjei. A legnagyobb tiszteletnek a trójai Palládium örvendett, amelyet a trójai háború végén Aeneas a lángoló Trójából Rómába vitt, ahol egy oszlop alatt helyezték el „Róma egyik terén”2. Úgy tartották, hogy amíg Rómában van, biztosítja a város világ feletti uralmát.
Abban az időben, amelyre Steiner Byronról szóló előadásai utalnak, a Palládium már Konstantinápolyban volt. Konstantin császár parancsára helyezték át oda, aki 326-ban megalapította a Boszporuszon a második Rómát. Ekkor a Palládium ismét meglátta a napfényt, hogy aztán újból sötétségbe, Konstantinápoly földjébe merüljön, Konstantin porfír oszlopát pedig e hely fölé állították
Konstantinápoly Bizánc fővárosa volt, ahogy a Kelet-római Birodalmat a VI-VII. századtól nevezték, amely az egységes birodalom nyugati és keleti birodalomra való 395-ös kettéválása után keletkezett.
A két barát, akiknek történetét Rudolf Steiner felvázolja, “hallotta a Palládium-legendát”, de hallottak még egy kiegészítést is, amelyet az ősi legenda a későbbi időkben kapott, és amely egy próféciát tartalmazott arról az időről, amikor a Palládium harmadszor is meglátja a napfényt. Ez azt állította – így mondja el Steiner ezt a kiegészítést – „hogy ezt a Palládiumot az emberek Keletről a Kelet fővárosába fogják vinni, és hogy ennek a Palládiumnak a mágikus erején keleten majd egyszer egy szláv hatalmat alapítanak, ha azt inkább Konstantinápolytól keletre vagy északra a földbe süllyesztik, és hogy ennek köszönhetően ez a hatalom a szlávokra száll, mint ahogyan korábban Trója hatalmával, Róma hatalmával, Konstantinápoly hatalmával állt kapcsolatban ez a Palládium”3. Ez a szláv körökben ismert prófécia Steiner szerint a történelem egyik legerősebb motívumává vált, és hatásának erejét két hős is megtapasztalta, akik „lelkes utazásra vállalkoztak akkor Konstantinápolyba a Palládium után”4. Azt akarták, hogy “ott valamilyen módon megszerezzék a Palládiumot, és azt Kelet-Európába szállítsák. Ez azonban nem sikerült. Nem is sikerülhetett, mivel a Palládiumot jól őrizték, és ezek a személyek, akik tudták ugyan, hogy hogyan őrzik, nem tudták megszerezni. Ezért mindkettőjüket rendkívüli fájdalom kerítette hatalmába. És az, ami mint egy sugár behatolt az egyikbe és a másikba is, egyenesen megbénította a fejüket abban a korban…” 5. Az ember hiheti, hogy maga Athéné, mint a Palládium őre jelent meg a görög pogányság mélyéből, és sebző lándzsájával fejbe vágta mindkét hőst, aki az ő szentélyébe merészkedett hatolni!
Rudolf Steiner nem fedte fel a két személy nevét, akiket ez a merész terv egyesített, és ez leginkább azért lehetett, mert az Akasha-krónikában belső élményeik szemszögéből látta őket6, és nem volt feladata, hogy a történelemből ismert személyekkel azonosítsa őket.
Joggal feltételezhetjük, hogy a Palládium birtoklásának és “Konstantinápolytól északra” fekvő szláv városba való költöztetésének ötletét talán valaki a kijevi nagyhercegi házból ragadhatta meg, mégpedig olyan valaki, akinek már hatalommal kellett volna rendelkeznie Kijevben, nem pedig olyan valaki, aki mondjuk éppen a nagyherceg udvarában volt. A Rudolf Steiner által megrajzolt főszereplő képe egy olyan ember képe, akinek szüksége van a Palládiumra, mert semmilyen hatalom sem elég neki, csak az, melyet a Palládium adhat.
…
Szvjatoszláv grandiózus kísérlete, aki összes katonai erejét Konstantinápoly meghódítására vetette be, Rudolf Steiner kutatásainak fényében igencsak tünetil Oroszország számára. Nagyon korán, amikor az ország még a kialakulás folyamatában volt, Szvjatoszláv erőszakkal szerezte meg messziről magának, és vitte Oroszország lelki lényébe a szent Palládium alakját, a Hatalom kettős képét – vagy a Harmadik Rómáét, melynek a Másodikat fel kell áldozni, vagy azét a Hatalomét, amely nem akarja ismerni az uralmat és az alárendeltséget, hiszen az ő országa „nem e világból való”.
A teljes cikk orosz nyelven: http://bdn-steiner.ru/modules.php?name=Books&go=page&pid=13306
Fordította Rákos Éva
A cikk német nyelvre fordítva megjelent a svájci Novalis folyóiratban, 11/1998
2 GA 235 1924.03.23.
3 GA 239 1924.06.11.
4 GA 240 1924.08.24.
5 GA 235 1924.03.23.
6 “Láthatják például Caesart élethelyzeteiben – mondja Rudolf Steiner az Akasha-krónikában olvasottakról – de nem azt, amit ténylegesen tett, hanem azokat a belső impulzusokat, amelyek őt cselekvésre késztették». GA 100. 1907.06.19.
Georgij Alekszejevics Kavtaradze
A szentpétervári Közgazdasági és Pénzügyi Egyetem docense, a történelemtudományok kandidátusa
Rudolf Steiner számos előadását készítette elő és adta ki. Lefordította Frits. H. Julius könyvét a növényvilág metamorfózisáról, címe: „Metamorfózis”. Az orosz Ezüstszázad nagy alakjainak sorsáról karmikus szempontból szóló előadások szerzője, ezeket rendszeresen előadja antropozófiai közönség előtt. A szentpétervári Damaszkusz Kiadó alapítója. A Nyugat gazdasági fejlődéséről szóló alapmonográfia szerzője.
1963 óta foglalkozik az antropozófiával. Az 1970-es évektől a Leningrádban-Szentpétervárott folytatott antropozófiai munka egyik vezető résztvevője és szervezője.
A fénykép Georgij Kavtaradze egy Szentpétervárott – az orosz meséről – tartott előadásának videójából származik:
https://www.youtube.com/watch?v=qwhfsjsFqP4
