Miként lehet az ember a járványok szellemeinek a szolgája?
„Amíg a fizikai világ talaján állunk, ahogy mondtuk, elválasztjuk a természeti törvényekkel összefüggő tényeket az emberi cselekvésektől és a lelkiállapottól, amikor egyfajta mértéket állapítunk meg, és a morális törvények szerint ítélkezünk, és valójában nem cselekszünk helyesen a fizikai sík megítélése szempontjából, ha a tényeknek ezt a két fajtáját összekeverjük. …nem igazán könnyű a szellemi világba behatolni, ahol egészen másfajta ítélkezésre van szükség, és ahol lényegében nincs elválasztva az, amit természeti törvénynek lehetne nevezni – a fizikai sík természeti történéseihez hasonló módon – és a pusztán morális történés, ahogy az csak a fizikai síkon van jelen. ….tehát a természeti törvények világa és a morális törvényszerűség egymásba folyik, ha az ember a szellemi világba belép.(…)
Itt találunk olyan lelkeket, akik egy bizonyos időszakban a halál és egy újabb születés között igen nehéz életkörülményeken mentek keresztül. Mint látóknak mindenekelőtt az a benyomásunk, hogy ezek a lelkek – a lelkeknek egy bizonyos része – a szellemi világban igen félelmetes szellemi lények szolgálóivá váltak, és hogy haláluk előtti életük folyamán önmagukat ítélték arra, hogy ezeknek a félelmetes lényeknek a szolgálói legyenek.(…) Nem mindnyájan úgy halunk meg, hogy életünket teljes mértékben betöltjük. Az emberek különböző életkorokban halnak meg, és fel kell tennünk a kérdést: honnan származnak azok az erők, amelyek az ilyen különböző életkorokban történő haláleseteknek az alapjául szolgálnak? Azt megértjük, hogy ha az ember az életet betöltötte, meg kell halnia. Hogy ezt a szellemi világokból mi motiválja, gyakran láttuk már. De minden, ami a fizikai világban történik, a szellemi világ hatására történik. Az a halál is, ami bizonyos módon idő előtt történik, a szellemi világ hatására történik, azaz, a szellemi világ erői és lényei rendezik így.
Még valami mást is észreveszünk a fizikai világban, amire figyelmünket rá kell irányítanunk, ha a halál és egy újabb születés közötti időszakot meg akarjuk érteni. Látjuk, hogy a fizikai világot áthatják a betegségek és járványok, látjuk, hogy a korábbi időkben olyan járványok voltak, amelyeket jól ismerünk. Csak azokra a pusztításokra kell gondolnunk, amelyeket a pestis, a kolera és hasonló járványok okoztak a régi európai népességnél a különböző országokban. A jelenlegi korban az ilyen dolgok vonatkozásában – használhatjuk ezt a szót – viszonylag még szerencsések vagyunk. Előkészülőben vannak azonban bizonyos járványok, amelyekre előadásaim során már felhívtam a figyelmet. Láthatjuk tehát, hogy az úgyszólván idő előtt megjelenő halál mellett Földünkön betegségek és járványok is átvonulnak. És a látó lát olyan lelkeket, akik a halál és egy újabb születés közötti életükben azoknak a szellemeknek segítenek, akik az érzékfeletti világból az érzéki világba küldik azokat az erőket, amelyek a járványokat és betegségeket hordozzák, és az úgynevezett idő előtti halált okozzák. A megrendítő benyomásokhoz tartozik, hogy megfigyelhetők olyan lelkek, akik a halál és egy újabb születés közötti életükben kiszolgálják a betegség és halál rossz szellemeit, és hogy ezek önmagukat ítélték arra, hogy ezeket a rossz szellemeket szolgálják.
Ha az ilyen emberek életét vizsgáljuk, és visszamegyünk abba az időszakba, amely megelőzte azt, hogy átlépjék a halál kapuját, akkor náluk, akik az említett sorsot elszenvedik, mindig azt találjuk, hogy életükben a lelkiismeretességnek, a felelősségérzetnek nem voltak birtokában. Ez egy megmásíthatatlan törvény, ami a látó számára megmutatkozik, hogy azok a lelkek, akik úgy lépték át a halál küszöbét, hogy azt megelőzően lelkiismeretlen lelkialkattal, lelkiismeretlen módon éltek, a halál és egy újabb születés között egy bizonyos ideig szolgálniuk kell azokat, akik közreműködnek abban, hogy fizikai-érzéki világunkba a járványokat, a betegségeket és az idő előtti halált bevigyék. Itt egy természetszerű folyamatot látunk, amelynek ezek a lelkek alá vannak vetve, és amelyről nem mondhatjuk azt, mint a kristályosodásról vagy két rugalmas golyó összeütközéséről mondhatunk, hogy független bármilyen morális hatástól. Ami itt történik, és amit ezek a lelkek mutatnak számunkra, abból azt látjuk, hogy a magasabb világokba mennyire belekeveredik az, ami természeti törvény- szerűségként ezekben a világokban együttműködik a morális világrenddel. Hogy a magasabb világokban hogy történnek a dolgok, ez azoktól a lényektől függ, akiknél aszerint megy végbe minden, ahogyan morálisan illeszkednek a világba.”
Rudolf Steiner: Keleti és keresztény misztériumok (GA144) – megvásárolható ITT