A szívet megrázó áramlatok
„Nem látjuk-e kedves barátaim, miként válik karmánkká, hogy olyan emberek mellett élünk vagy éltünk, akik belsőleg teljességgel képtelenek arra, hogy közeledjenek az antropozófiához, belsőleg képtelenek, mindannak ellenére, amit talán mi az antropozófiából nem azt mondom, hogy nyújtunk nekik, de nyújthatnánk, ha befogadnák? Ezt bizony láthatjuk. Ez is olyan dolog, ami teljességgel a mostani élet nagy döntéseihez tartozik. Ami itt lejátszódik, az karmikusan jelentékeny lesz annak számára is, aki eljön az antropozófiai mozgalomba, és annak is, aki kívül marad ez, rendkívül jelentőssé válik.
Képzeljük csak el, hogy ezek az emberek egy jövőbeni inkarnációban ismét találkoznak-, ami a jövőbeni inkarnációban történik, az már ebben az inkarnációban készül elő – és éppen, az azokkal az emberekkel való találkozás, akikkel úgy állunk, ahogyan most jellemeztem, olyan lesz, hogy az egyébként meglévő idegenség az emberek között lényegesen fokozódni fog. Mert Michael a fizikai szimpátiákra és antipátiákra is kifejti hatását.
Mindez azonban előkészületben, már most lejátszódik előkészítően minden egyes antropozófus számára. Ezért roppant fontos, hogy az antropozófus éppen azokat a karmikus kapcsolatokat figyelje meg, amelyek közte és a nem antropozófusok között fennállnak. Itt ugyanis olyan dolgok játszódnak le, amelyek felnyúlnak a legközelebbi Hierarchiák birodalmába. Mert annak, amit elmondtam, van egy ellenképe is: annak, hogy a michaeli impulzusok még fajta-képzőén is fellépnek, ennek egy ellenképe is van.
Vegyük azt az esetet, hogy valakinek olyan a karmája, hogy az antropozófiai impulzusok a legnagyobb mértékben megragadják szívét és értelmét, mondhatnám lelkét és szellemét. Akkor szükségessé válik valami, ami — kimondva — különösen paradoxul hangzik, azonban szükséges: az Angyalának akkor tanulnia kell valamit. És ez rendkívül jelentős dolog. Az antropozófusok és nem antropozófusok között lejátszódó antropozófus sors az Angyalok világába veti hullámait. Ez bizonyos különváláshoz vezet az Angyalok világának szellemei között. Az az Angyal, aki az antropozófust a következő inkarnációkba kíséri, megtanulja, hogy mélyebben beleélje magát a szellemi birodalmakba, mint azelőtt. Az az Angyal viszont, aki ahhoz az emberhez tartozik, aki egyáltalán nem tud az antropozófiához eljutni, lesüllyed. Elsősorban az Angyalok sorsán mutatkozik meg, hogy miként jön létre a nagy szétválás. Most az történik kedves barátaim, – és ez olyan valami, amire szeretném szívüket ráirányítani, hogy a viszonylag egységes Angyal-birodalomból egy kettéosztott Angyal-birodalom keletkezik. Egy olyan Angyal-birodalom, amely a magasabb világokhoz felfelé vonzódik, és egy másik, amelyik lefelé, a mélyebb világok felé irányul. Miközben itt a Földön létrejön a michaeli közösség, láthatjuk e fölött a kialakuló michaeli közösség fölött, a felemelkedő Angyalokat, és a leszálló Angyalokat.
Ha ma mélyebben betekintünk a világba, akkor voltaképpen folyamatosan megfigyelhetjük ezeket a szívet megrázó áramlatokat.”
Rudolf Steiner: A karmikus összefüggések ezoterikus vizsgálata III. (GA237) – forrás, ill. megvásárolható ITT
