Günther Zwahlen: Az azúrák beavatkozása a XX. században

Bevezető
Az azúrák beavatkozása a XX. században
A gonosz feladata
Hogyan hatnak ezek a gonosz erők?
Az azúrák beavatkozása

Szerkesztőségi bevezető:

Korunk, az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszak egyik feladata nem csupán abban áll, hogy tudjunk a szellemi lények tevékenységéről önmagunkban s a közvetlen és a tágabb környezetünkben is, hanem abban is, hogy felismerjük, megfigyeljük és megkülönböztessük, hogyan és hol hatnak. Kétségtelen, hogy ez elsősorban önmagunkra vonatkozik, de a közvetlen és tágabb környezetünkre úgyszintén. Hiszen a világesemények teljesen érthetetlenek maradnának, ha az ellenerők fékező erőinek hatásait figyelmen kívül hagynánk. Az ellenerők csak az embereken keresztül tudják szándékaikat realizálni, anélkül hogy azok ezt tudatosítanák:

„A mélyebben fekvő szellemi impulzusok, melyek az érzékfeletti világból áradnak akaratunkba és cselekedeteinkbe, s melyek az együttes emberi szociális életet alkotják, e [szokásos] tudat számára ismeretlenek maradnak. Az ember élhet úgy, hogy azt hiszi, egy meghatározott indíték vezeti őt egy cselekedetre; valójában ez az indíték csak egy tudatos maszk annak számára, ami tudattalan marad” (GA35, 1984, 349.o.).

Ilyen módon tud hatni a lényi gonosz [a gonosz lénye], amelyet – igaz – az uralkodó materializmus tagad. Megismerése és a vele való megfelelő bánásmód keresése korunk egyik legfontosabb feladata ahhoz, hogy lehetővé váljon az emberiség további fejlődése, hogy elérhető legyen a Föld fejlődésének célja.

Rudolf Steiner többször is rámutatott erre, például a következő, Pünkösd alkalmából elhangzott spruchban:

 Wo Sinneswissen endet,
 da stehet erst die Pforte,
 die Lebenswirklichkeiten
 dem Seelensein eröffnet;
 Den Schlüssel schafft die Seele,
 wenn sie in sich erstarket
 im Kampf, den Weltenmächte
 auf ihrem eignen Grunde
 mit Menschenkräften führen;
 Wenn sie durch sich vertreibet
 den Schlaf, der Wissenskräfte
 an ihren Sinnesgrenzen
 mit Geistes-Nacht umhüllet. 

Oravecz Péter műfordítása:

 Az élő valóság kapui
 ott nyílnak meg a léleknek,
 hol erejét veszti
 az érzéki tapasztalás;
 A kulcsot a lélek alkotja meg,
 mikor az ember
 s a világi hatalmak harcát
 önmagában átélve megerősödik;
 Mikor maga űzi el az álmot,
 mely a megismerés erőit
 az érzékelés határainál
 szellemi éjbe borítja. 

A következőkben Günther Zwahlen előadásának írásos változatát közöljük, melyet 1998-ban tartott Bázelben, a Paracelsus-zweigban, az azúrák tevékenységének szentelve. Az előadást írásos formáját ő maga készítette. Ez a téma az Epstein-dokumentumok publikálása kapcsánma különösen aktuális , mivel most olyan emberi tettek tárulnak fel, melyek züllöttségének mélysége alig felfogható. Ezek a tettek érthetetlenek maradnak, ha a korábbiaknak megfelelően figyelmen kívül hagyjuk vagy tagadjuk a gonosz lényének emberen keresztüli hatását. Azonban meg kell érteni, hogy az, ami most feltárul, valószínűleg csak a jéghegy csúcsa. Most eljött az ideje, hogy az emberiség szembesüljön ezzel, és kiemelkedjen az uralkodó apátiából és a meglévő hatalmi struktúrákkal szembeni beletörődésből, de mindenekelőtt abból a tévhitből, miszerint semmit sem lehet tenni.

Michael, román kori festmény, XII. század

„Az ember képes arra, amit tennie kell; ha pedig ezt mondja: nem vagyok rá képes, akkor nem akarja” (GA185a, 148. o.).

Részletesebben a 26.sz. hírlevélben van erről szó (a hírlevelek archívumában itt: www.wtg-99.com)

Először azonban a történtek megértésének és elismeréséről alapjairól van szó – semmi esetre sem csak az Epstein-dokumentumokkal kapcsolatban. Fel kell tennünk azonban a kérdést, hogy ezek a publikációk miért éppen most jelennek meg: lehetséges-e, hogy ezek arra hivatottak, hogy más eseményekről vonják el a figyelmet? Ez teljességgel lehetséges, sőt valószínű.

De most mindenekelőtt – a megismerés szükséges alapjai következzenek. Őszinte hálánkat fejezzük ki Christoph Zwahlennek azért, hogy engedélyt adott apja előadásának közzétételéhez.

Thomas Heck

Összeesküvés a szellem ellen

Rudolf Steiner:
Amit a materialista világnézet az emberekről fest, az valósággá válna, ha ez a világnézet győzedelmeskedne. És az emberek kezében van a lehetőség, hogy egy másik világnézet segítségével megakadályozzák ennek a materializmusnak a győzelmét […] Ez a materialista világnézet nem pusztán egy tévedés; hanem egy összeesküvés, összeesküvés a szellem ellen (GA254, 1986, 266.o.)

Az azúrák beavatkozása a XX. században
Günther Zwahlen

Kedves Barátaim!

A „Die Christengemeinschaft” (A Keresztény Közösség) c. havilap 1988. márciusi száma egy rövid esszével kezdődik, mely a „Krisztus és a gonosz” témájának szentelt kongresszusra utal, mely ugyanabban az évben, októberben ült össze Kasselben. Az esszé a következő szavakkal kezdődik: „A »gonosz« most fellendülését, virágzását éli. Bármilyen könnyelműnek is látszik egy ilyen állítás, jogos, sőt szükségszerű. A gonosz fellendülése kettős értelemben valósul meg. Először is, mint a gondolkodás tárgya: folyamatosan új könyvek tűnnek fel, melyek a gonosz rejtélyét különböző mélységben kutatják. Másodszor azonban a »gonoszt« teljesen valós erőnek, a civilizált életünkben egyre eredményesebben ható erőnek látjuk”. Eddig az idézet.

Amit ezek a szavak kifejeznek, az mindennapi tapasztalatunk is. A „gonosz” a mindennapjaink úgymond valóságává, korunk védjegyévé, a XX. század védjegyévé vált. A „gonosz” természetesen korábban is létezett, nemcsak a XX. században. Háborúk, pusztítások, erőszak, mindenfajta kegyetlenség, azonban a XX. század folyamán az ember „gonoszhoz” való viszonya és a vele való bánásmódja egy teljesen másmilyen, példa nélküli jellegűvé vált, és eddig sohasem létező formákat öltött. És tegyük fel a kérdést: Miért van ez így? Mi az oka annak, hogy a „gonosz” ekkora diadalt ül?

Azt gondolom, hogy ezekre a kérdésekre csak a szellemtudomány képes válaszolni. És ennek a válasznak a legrövidebb formája a következő. Ennek oka az olyan kategóriájú gonosz lények beavatkozásában és tevékenységében áll, akik eddig nem tudtak ilyen módon hatni. Rudolf Steiner azúráknak nevezte ezeket a lényeket. Ma este velük fogunk foglalkozni, ezzel a címmel: „Az azúrák beavatkozása a XX. században”

Ahhoz, hogy megértsük az azúrák erőinek hatását, először meg kell tudnunk, hogy mik is azok az azúra-erők. Tudnunk kell, hogy miben és miért különbözik ezek hatása luciferi és arimáni erők számunkra már ismert hatásától. Ehhez emlékeznünk kell néhány szellemtudományos ismeretre.

Ez a táblázat az embernek és a felette álló, de hozzá legszorosabban kapcsolódó Angyalok, Arkangyalok, Archék és Exuziák vagy Hatalmasságok vagy Formaszellemek hierarchikus lényeinek a fejlődési útját mutatja. Ezen lények közül az ember ma a szabályos (ordnungsgemäss) emberi foknál tart, vagyis individuális, Én-nel rendelkezni képes lénnyé válik. A magasabban álló lények a Föld korábbi bolygó-megtestesüléseiben teljesítették az emberfokukat: az Angyalok az ősi Hold idején, az Arkangyalok az ősi Nap idején, az Archék az ősi Szaturnusz idején, az Exuziák pedig azon a fejlődési fokon, amely még az ősi Szaturnusz előtt volt. A kép teljességéhez meg kell jegyezni, hogy a Föld-állapotot követően a bolygófejlődésnek még későbbi szakaszai is lesznek: a jövőbeli Jupiter, a jövőbeli Vénusz, a jövőbeli Vulkán, és hogy vannak olyan hierarchikus lények, akik fejlődésükben sokkal magasabban állnak, mint az Exuziák: ezek a Dynameis (Erők vagy Mozgásszellemek), Kyriotetes (Uraságok vagy Bölcsességszellemek), Trónok (Akaratszellemek), Kerubok (Harmóniaszellemek) és Szeráfok (Szeretetszellemek). Mindannyiuk felett áll a világ isteni alapja, az isteni Szentháromság.

Most folytassuk az ember, az Angyalok, az Arkangyalok, az Archék és az Exuziák vizsgálatát. 5 különböző evolúciós vagy generációs vonalat képviselnek, melyek sorrendjét az 1. táblázat tükrözi. Azonban ezek a jelölések – ember, Angyal, Arkangyal, Arché, Exuzia – nem pusztán a megnevezései ennek az öt evolúciós vonalnak; ezek inkább rangfokozatok, melyeket valójában különböző evolúciós vonalak lényei foglalhatnak el.

Az összes lény, mely az Én-fejlődésén munkálkodik a Földön, az emberi fok kialakításán dolgozik. Azok, akik a Szellemén kialakításán dolgoznak, angyali fokon vannak, stb. Az, ami itt az 1. táblázatban áll, a különböző evolúciós vonalak szabályos fejlődését mutatja. Csakhogy a fejlődés nem minden lény számára zajlott szabályos módon eddig. Vannak olyan lények, akik a fejlődésben megelőzik saját korukat – ezeket ma nem tárgyaljuk – és vannak olyanok, akik lemaradtak a fejlődésükben. Épp róluk kell beszélnünk. Mivel éppen ezek a visszamaradott lények képezik az ún. „gonosz” lények tömegeit, akik a legszorosabb módon kötődnek hozzánk és a fejlődésünkhöz. Vagyis pl. az Arkangyalok nemzedékéből való lények, akik csak angyali fokot értek el. Vagy vannak lények az Archék nemzedékéből, akik szintén csak angyali fokkal rendelkeznek. Ez pl. már három kategóriája az Angyaloknak: először is, a szabályosan fejlődő Angyalok, másodszor az egy fokkal visszamaradt Arkangyalok, harmadszor pedig a két fokkal visszamaradt Archék. A lények minden fejlődési fokon lemaradhatnak.

A 2. táblázat ezt az Archék példáján világítja meg (a rövidítéseket l. feljebb):

A modern Archék Én-fejlődése az ősi Szaturnuszon zajlott. A további fejlődés folyamán az ősi Napon ezek közül az Archék közül némelyek a szükséges módon (szabályos módon) fejlesztették a Szellemént és angyali fokot értek el (+), mások az Én fokán, s következésképpen emberi fokon maradtak. A további fejlődés folyamán az ősi Holdon egyes lények mindkét csoportól visszamaradtak egy fokkal, mások pedig egy fokkal előre haladtak. Most ez áll előttünk: először is a szabályosan fejlett lények az Arkangyal fokán, másodszor az egy lépéssel visszamaradott lények angyali fokon, harmadszor pedig a két lépéssel visszamaradott lények az „ember fokán”.

Ez a folyamat még egyszer megismétlődött a fejlődés folyamán a földi fokon. A lények némelyike ezt a lépést szintén a szükséges (szabályos) módon tette meg (+++). Ma ezek alkotják a szükséges módon fejlett Archék seregeit (l. 2. táblázat: Archai I.). Az összes olyan lény, aki egy lépéssel maradt vissza a Szaturnusz óta (+ + –, + – +, – + +), most az Arkangyalok rangjához tartozik, ők a saját fejlődésük profilja szerint különböznek.

Az összes olyan lény, aki a Szaturnusz-kor óta két lépéssel maradt vissza, most az Angyalok rangjához tartozik, akik viszont szintén különböznek a fejlődési profiljuk szerint. És ezeknek a lényeknek egy csoportja a Szaturnusz kora óta harmadik alkalommal maradt le egy-egy lépéssel (– – –). Ők még mindig az Én-fejlődésükön, az emberi fokukon dolgoznak.

Mindezek a fejlődésükben valahol lemaradt lények most a nagy ellenerők befolyása alatt állnak. Belőlük toborozzák a luciferi, arimáni és azúra- lények seregeit: a gonosz képviselőit. Az egy lépéssel visszamaradott lények luciferi jellegűek (▲), a két lépéssel visszamaradott lények arimáni jellegűek (•), a három lépéssel visszamaradott lények pedig azúra-jellegűek (*).

Teljesen analóg táblázatokat állíthatunk össze az Arkangyalok és az Angyalok evolúciós vonala számára (l. lejjebb a 3. táblázatot), és ilyen módon a lények különböző fajtáihoz jutunk angyali, arkangyali és emberi fokon. És a fejlődésükben visszamaradott lények azok, melyek ma a Földön az un. gonosz okai. A Földön azok a lények, akik összességében egy fokkal maradtak vissza, a luciferi lények seregét képezik, akik nevüket a vezetőjük, Lucifer neve után kapták. Főként az Angyalok nemzedékéből toborozták őket. A Földön azok a lények, melyek összességében két lépésre maradtak vissza, az arimáni lények seregét képezik, nevüket a vezetőjük, Arimán neve után kapták. Őket főként az Arkangyalok nemzedékéből toborozták. A Földön azok a lények, melyek három lépésre maradtak vissza, az azúrák seregeit alkotják, melyek vezetője – Rudolf Steiner megjegyzése alapján – szintén Arimán. Őket elsősorban az Archék nemzedékéből toborozták.

És ahogyan az 1. táblázatból látható: az Archék nemzedékének különleges kapcsolata van az ember fizikai testével, mivel emberi fokukon az emberi fizikai test megalapozásával egyidejűleg tartottak. Ezzel analóg módon az Arkangyalok nemzedékének az étertesttel van különleges kapcsolata, az Angyalok nemzedékének pedig az ember érzőtestével.

Ezekkel az előfeltételekkel léptünk most a földi állapotba, melyben nemcsak az embereknek, hanem az összes szabályosan fejlődő és visszamaradott lénynek is folytatnia kell saját fejlődését. És amikor a lemúriai korban azok az emberek, akik a fejlődés szellemi áramlatában fejlődtek, és fokozatosan olyan testekbe testesültek, melyek szintén elérték ezt a képességet a fejlődés földi áramlatában, ezekben a testekben hatást gyakorló luciferi, arimáni és azúra-lényeket találtak, és rögtön a hatásuk alá is kerültek. Most pedig egy nagy ugrást teszünk: Az egyiptomi időkben (Kr.e. 2907 – 747) az ember az érzőtestből érzőlelket fejlesztett. Ez azt jelenti, hogy a luciferi hatás kiterjed az érzőlélekre vagy az asztráltestre, mely valójában az érzőtest és az érzőlélek egységéből áll. A görög-római kultúrkorszakban (Kr. e. 747 – 1413) az ember az étertestből értelmi lelket fejlesztett. Vagyis az arimáni hatás kiterjed az értelmi lélekre. És 1413 után, a jelenlegi, az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszakban a feladatunk, hogy a fizikai test erőiből a tudati lelket fejlesszük. Vagyis az azúrák hatása kiterjed, és megjelenik a tudati lélekben.

A gonosz feladata

Most eljutottunk a mi korunkhoz. Mégis mielőtt azzal a kérdéssel foglalkoznánk, hogy ezek a lények hogyan hatnak az emberben, röviden érinteni kell az ún. gonosz értelmét, a gonosz célját.

Mi is az ember célja? Milyen célt helyeztek bele a teremtő lények, az Exuziák? Nos az ember fejlődésének célja és az ún. gonosz között közvetlen kapcsolat van: Az embernek kell az első szabad lénnyé fejlődnie. Szabadság viszont csak akkor lehetséges, ha tudunk két dolog között választani, ha tudunk valamit tenni vagy nem tenni, és mi vagyunk azok, akik ezt eldöntik. Szabadság csak akkor lehetséges, ha önmagamat szembeállíthatom a teremtőmmel, és mondhatok „nemet”. Vagyis amikor önálló, önmagáért felelős Ént alakítok ki. És ahhoz, hogy legyen ilyen lehetőség, az emberi individualitás minden földi életében ütközött és ismét ütközni fog a gonosz erő hatásával a fizikai és a lelki lénytagjaiban. A gonosz ilyen módon tehát azzal áll kapcsolatban, ami a legértékesebb az ember számára, az Énjével, az Én-fejlődésével.

Az embernek nemcsak a „Szabadság Szelleme”, hanem a „Szabadság és Szeretet Szelleme” szintre kell önmagát fejlesztenie. A szeretet impulzusát az emberiségbe egy olyan isteni lény hozta el, amely először az Exuziák hierarchiáján keresztül jelent meg. Ezt a lényt KRISZTUSNAK nevezzük.

Ilyen módon megvannak azok a szereplők, akik a XX: század történelmét meghatározzák:

• 1. Az emberek, akiknek a „Szabadság és Szeretet Szellemei” szintre kell fejlődniük. Ma a tudati lelket fejlesztik, és a tudati lélekben élik át az Énjüket, a személyiségüket.
• 2. A szabályosan, vagyis normál módon fejlődött Angyalok. Feladatuk az ember védőszellemének szerepében való tevékenység.
• 3. A rendellenesen fejlődött Angyalok, akik főleg a luciferi lények tömegeit adják.
• 4. A normál módon fejlődött Arkangyalok. Ők a népszellemek, az egyes népek vezető lényei.
• 5. A rendellenesen fejlődött Arkangyalok, akik főleg az arimáni lények tömegeit adják.
• 6. A normál módon fejlődött Archék. A Korszellemek szerepét töltik be, vagyis az egész korszak fejlődéséért felelnek.
• 7. A rendellenesen fejlődött Archék, akik főleg az azúrák tömegeit adják.

Miért nevezi Rudolf Steiner ezeket a lényeket azúráknak?

Az azúrák azoknak a lényeknek a szanszkrit neve, akiket a keresztény ezotériában görögül Archéknak neveznek. Rudolf Steiner az előadásaiban eleinte még a normálisan fejlődött Archék megnevezésére is a teozófiai terminológiában elfogadott „azúrák” terminust használta. Ezért amikor azúrákról beszél, nem feltétlenül ezekre a gonosz, három fokkal visszamaradott lényekre utal, hanem egyszerűen az Archék hierarchiájából vagy nemzedékéből való lényekre. Ezt a jelölést alkalmazta mind a normálisan fejlődött, mind az egy, kettő vagy három fokkal visszamaradott Archékra. És ennek figyelmen kívül hagyása – ahogy én gondolom – már félreértésekhez is vezetett. Például gyakran lehet hallani, hogy az észak-amerikai népek – vagyis az USA – népszelleme egy azúra, nem pedig egy Arkangyal. És rögtön egy ilyen harmadik kategóriás gonosz lényről való képzetünk támad, aki a fejlődésében három fokkal lemaradt. De ez nem így van. Ennek az észak-amerikai népnek a népszelleme egy rendellenes módon fejlődött Arkangyal, egy visszamaradott Arkangyal, mégpedig az Archék nemzedékéből való, de a fejlődésében egy fokkal visszamaradt, és ilyen módon jelenleg az Arkangyal szintjén visszamaradt lény. Ez a rendellenesen fejlődött Arkangyal teljesen más működési lehetőségekkel rendelkezik, mint a „normális”. A mai Arkangyalok nemzedékéből való lények az emberhez az étertesten keresztül férnek hozzá, mivel emberfokukat az ősi Napon teljesítették, akkor, amikor a jövőbeli ember éterteste alakult ki. Az Archék nemzedékéből való lény, aki az emberfokát az ősi Szaturnusz idején élte, még ha az Arkangyal szintjén is maradt, képes egészen a fizikai emberig hatni. Ezek a lények be tudnak avatkozni – nem a kinézetét alakító vagy azt meghatározó módon, ezt csak az Exuziák nemzedékéből való lények tudják megtenni – hanem mint hajtóerők. Ez azt jelenti, hogy az emberre közvetlenül a fizikai konstitúcióján keresztül tudnak hatást gyakorolni, felkészíthetik azt, előre meghatározhatják például a nagyobb sebezhetőségét mindenféle „gonosz” erővel szemben.

Éppen az észak-amerikai népszellemmel kapcsolatban kell ezt tudnunk, ha meg akarjuk érteni a jelennek és a közeljövőnek a történelmét.

Azonban tegyük teljessé a szereplők listáját. Hozzá kell még adnunk:

• 8. A normál módon fejlődött Exuziák. Ők az emberiség szellemei, vagyis az egész Föld- bolygófokért felelős vezetők. Az Exuziák teremtettek meg bennünket, embereket; ők a mi isteni szülőink. Az individuális Énünk az Exuziák szellemi szubsztanciája. Rajtuk keresztül hat Krisztus is.
• 9. Azonban ezekkel a lényekkel kapcsolatban is létezik még egy úgymond abnormális aspektus, gonosz aspektus. Közvetlen ellentétben áll Krisztus pozitív hatásával szemben: ő a Napdémon, néha még Antikrisztusnak is nevezik. Okkult neve: Szórát. Ez a név a kabbalisztikus numerológia apokaliptikus 666-os számából ered.

3. táblázat (a rövidítéseket l. feljebb)

Velük a szereplők listája teljessé vált. Ily módon a XX. században négyféle „gonosszal” van dolgunk:

1. Luciferi gonosz
2. Arimáni gonosz
3. Azúra-gonosz
4. Napdémoni/szóráti gonosz

Hogyan hatnak ezek a gonosz erők?

És most meg kell kérdeznünk: Hogyan hatnak ezek a gonosz erők? Hogyan mutatkozik meg, hogyan manifesztálódik hatásuk az emberre? Eközben egyre jobban és jobban az azúrákra fogunk fókuszálni. Mivel ezek a lények a XX. századunkban egy teljesen új, eddig példa nélküli módon kezdtek az emberre hatni, súlyos és nagy horderejű következményekkel,

A luciferi lények az asztráltestünkben és az asztráltestünkön át hatnak. Az asztráltest képezi az érzéseink alapját. Ezért a luciferi hatást érzésben tapasztaljuk. A luciferi lények olyan kísértők, melyek bennünk vannak. Vágyakat, szenvedélyeket, hajlamokat és kívánságokat hoznak létre bennünk. Fantáziálásra, rajongásra, hisztériára késztetnek bennünket. Egoizmushoz, egoista élvezetekhez vezetnek bennünket, egészen az önző szétfolyásig, az önmegtagadásig. A személyiségkultusz, mind az aktív, mind a passzív, szintén ide tartozik. Mondhatnánk, hogy egoista engedelmesség saját vágyainknak – ez Lucifer megkülönböztető jele. Önzés, önzőség, bujaság, a többi emberre, a környezetre tekintet nélküli élvezet. Lucifer egy elégedettséggel teli lelki-szellemi világba, a Földtől távolra akar bennünket vezetni. Arra csábít bennünket, hogy meneküljünk a Földről.

Az arimáni lények az étertestünkben és az értelmi lelkünkben fejtik ki hatásukat. Onnan hatnak az egész emberre. Az étertest és az értelmi lélek képezi gondolkodásunk alapját. Ezért Arimán hatását a gondolat által hordozottként észleljük. Befolyásolja az érzékszervi észleléseket, vagy azt, ahogyan az érzékszervi észleléseket kezeljük. Arimán a hazugság és a megtévesztés szelleme. Száraz intellektusú, józan filiszterekké alakít bennünket. Hatása alatt az ember materialistává, ateistává válik. Arimán hatása alatt az emberre mint a „legmagasabb állatra” tekintenek, és akként bánnak vele, tárggyá, áruvá válik. Rögtön látható a kapcsolat a XX. századdal, napjainkkal. Illusztráció: a modern gazdasági és pénzügyi hozzáállás, a modern tudományosság. Arimán megkülönböztető jelei az úgymond hideg törekvés a bölcsességre és a lelkiismeret hiánya. Három gyalázatos parancsolata: 1. Az a helyes, ami számomra hasznos. 2. A cél szentesíti az eszközt. 3. Ne hagyd magad!

Az Újszövetség így jelöli Arimánt: „e világ fejedelme”. Rudolf Steiner „e világ törvénytelen fejedelmének” nevezte. Számára az emberek hasznos idióták. Szeretné a tudatukkal együtt a Földhöz, az anyaghoz szögezni őket. Célja, hogy az embert a Földdel kösse össze, ami az embert teljesen megfosztaná a szabadságtól. Arimán utat nyit az azúrák előtt.

Most pedig jöjjenek az azúrák. A fizikai testünkben és a tudati lelkünkben hatnak. Onnan törekszenek az egész emberre hatni, ahogyan más gonosz erők is törekszenek a maguk helyzetében. A fizikai test és most már a tudati lélek is az akaratunk alapját képezi. Ezért az azúrák tevékenységét az akarat által hordozottként tapasztaljuk. A szándékos, előre kitervelt, teljesen tudatosan a gonoszra irányuló akarat, az az akarat, hogy ártsunk felebarátunknak, hogy romboljunk, megsemmisítsünk, és ettől legyünk elégedettek – ez azúra-tevékenység. A szadizmus. – Az azúrák nemcsak arra törekszenek, hogy az emberi tudatot hozzáláncolják a Földhöz, hanem arra is, hogy a Föld érzékiségével kössék össze. És ennek teljesen más következményei lesznek, mint a luciferi gonosznak és az arimáni gonosznak.

A luciferi gonoszságot úgymond közömbösen, hanyagul, meggondolatlanul, önző módon követjük el. Az arimáni gonoszság álnok és lelkiismeret nélküli. Az azúrák gonoszsága szándékos, akaratlagos, és elégedettséggel jár. És az egyik a másikat hozza maga után: abban a pillanatban, amikor megidézzük Lucifert, Arimán is megjelenik – ma pedig, a XX. században, az azúrák is megjelennek őt követve. Az azúrák impulzusa az arimáni gonosz kolosszális megerősödéséhez sőt felülmúlásához vezet. Másrészt pedig: abban a pillanatban, amikor megidézzük Arimánt és seregét, Lucifer is megjelenik.

Michael arkangyal, Ambrogio Lorenzetti

Az azúrák beavatkozása

Most térjünk vissza az alaptémánkhoz: Az azúrák beavatkozása a XX. században. – Látják, ahhoz, hogy az azúrák emberre gyakorolt hatása ilyen legyen, annak előfeltétele a tudati lélek meghatározott fejlődési foka. Ugyanakkor 1413-tól számítva csak kb. 600 éve, hogy az embernek a tudati lelkét kell fejlesztenie. Ennek a korszaknak majdnem a harmadát tettük meg. És most, a XX. században általánosságban eljutottunk a tudati lélek fejlődésében egy olyan pontra, ahol az azúrák a jellemzett módon válnak hatékonnyá. Természetesen korábban is voltak egyes emberek, mint előfutárok. De ez most egyre általánosabbá válik.

Vizsgáljuk meg a XX. század történelmét és az aktuális jelent a fejlődésbe ismét beavatkozó azúrák szempontjából. – Nos, tudjuk, hogy spirituális síkon az 1998-as év századunk egyfajta kulminációs pontját képezi, amikor abból, ami történelmileg hatott a XX. századunkon keresztül, sok minden a csúcsára ért, ahogy prófétai módon kifejtette Rudolf Steiner. Még azt is mondanám, hogy sok minden növekvő intenzitással rezonál. Hiszen erre az 1998-as évre nem pontszerűen, vagyis statikusan kell ránéznünk, hanem dinamikusan, mint egy dinamikus folyamat kulminációjára. A kulminációt azonban nem a legmagasabb pontként kell értenünk, melyet le kell győzni, hanem olyannak, melyre ha eljutunk, utána az, ami csúcspontra jutott, legyengül. Inkább olyannak kell értelmezni, mint ami most kapta meg a legnagyobb löketet. És még ha ebben a kulminációs pontban a késztető erő hirtelen meg is szűnik, a meglökött vagon – vegyük ezt képként – még hosszú időn keresztül gurulni fog. A rezonancia pedig azt jelenti, hogy itt nem egy erő működik, hanem néhány erő, melyek most épp oly módon rakódnak egymásra, hogy kölcsönösen erősítik egymást. Nevezzük meg ezekből a késztető erőkből a legfontosabbakat, melyek lenyomatukat adták ehhez a XX. századhoz:

• A Napdémon hatásának 666 éves ritmusa (1998 – háromszor 666 Krisztus születése óta)
• Az apokaliptikus fenevad, mely 1933-ban bukkant fel a mélységből (a nácik hatalomra kerülése Németországban, az összes következményével együtt)
• 1899-ben a Kali-juga, a sötét korszak vége, és egy új, világos korszak kezdete (a népszerű okkultizmus ma Vízöntő-korszakról beszél)
• 1879-ben a Michael-korszak kezdete
• A Sötétség Szellemeinek bukása a kozmoszból a Földre, a XIX. század negyvenes éveitől kezdve
• Az a tény, hogy az emberiség mint egész „átlépte a szellemvilág küszöbét”, ahogy ezt Rudolf Steiner ezt fogalmazza
• Arimán előttünk álló fizikai inkarnációja a XXI. század első harmadában
• A luciferi Antikrisztus inkorporációja ugyanabban az időszakban vagy vele egyidejűleg (ehhez egy észrevétel: A különböző antikrisztusi aspektusokról 14 évvel ezelőtt tartottam egy zárt körű előadást, melynek témája: Az Antikrisztus és az antikrisztusi impulzusok. Ott összegyűjtöttem Rudolf Steiner legfontosabb utalásait. Sok tag kérésére sokszorosították ezt az előadást. Az egyik példány ennek a zweignak a könyvtárában található és kölcsönözhető).

És utolsó késztető erőként az azúrák hatását kell megemlíteünk.

Az 1999. augusztus 11-i teljes Nap-fogyatkozás, az Európa fölötti teljességi sávjával, melyre Nostredamus már 1558-ban rámutatott, mint kulminációs pontra, sőt mint fordulópontra az emberiség történelmében, ebben a kontextusban majdnem szimptomatikus. Van „előtte” és „utána”. Rudolf Steiner a XX. századról szintén mint fordulópontról beszél, az 1923/24-es évek Karácsonyi Gyűlését mint ennek a világtörténelmi fordulópontnak a kezdetét írja le, mint „a világidők fordulópontjának kezdetét” [Weltenzeitenwendeanfang].

Mi is a XX. századnak ez a kézjegye a Karácsonyi Gyűlés és a teljes Nap-fogyatkozás között? Ez az ember Énjének a támadása, vagyis annak a támadása, ami az embert Krisztussal köti össze. Éppen ezért a teljes XX. század Antikrisztus-jellegű. Az elmúlt év júniusában tartottam egy zártkörű előadást Rudolf Steiner előadásai alapján, az alábbi címmel: „Én nélküli emberek, emberek emberi Én nélkül [ez az előadás egy későbbi számban jelenik majd meg]. Itt figyelembe kell vennünk, hogy ma az egész világon nagy számban vannak emberi megjelenések, melyek kezdetben átlagos embereknek tűnnek, de melyekbe semmilyen emberi individualitás nem inkorporálódott. Az emberi individualitás helyett elemi lények, démoni lények, gonosz lények lépnek elő. És azúrák is tartozhatnak ezekhez. És akkor ők Szórátnak, a Napdémonnak a marionett-figurái. Ezért a XX. század történelmi eseményeiben szociális kontextusban ilyen emberi Én nélküli pszeudo-emberek és olyan emberek kölcsönhatását figyelhetjük meg, akik ilyen vagy olyan fokon azúra-hatások alatt állnak. Hiszen – mellesleg – mindannyian e hatás alatt állunk: ez korunk tünete, mely a mai naptól kezdve hat a jövőre. Ehhez néhány illusztráció:

• Az 1917/18-as bolsevik forradalom és annak folytatása a sztálinizmusban. Ártatlan emberek millióit ölték meg. A szabadság teljes hiánya, az Én elnyomása uralkodott.

• A náci birodalom Németországban 1933-1945-ig, mely háborúval borította az egész világot, és melynek impulzusa a rombolás és megsemmisítés volt. Emlékezzenek az azurák kegyetlenségét kifejező koncentrációs táborokra, a holokausztra, a zsidók szisztematikus megsemmisítésére Európában. A kéjsóvár kegyetlenség orgiáit ünnepelték. Még csak beszélni sem akaródzik azokról a példákról, micsoda élvezettel kínozták és gyötörték az embereket; ez túl szörnyű, túlságosan ijesztő.

És az azurák impulzusa mégis tovább hat: emlékezzünk Afganisztánra, a lakosság tálib milíciák általi terrorizálására, ahol például az emberek kezét – Isten nevében – levágták, azért, mert szükségből almát loptak, vagy ahol az utcán azért vernek nőket, mert fedetlen fejjel járnak. Hasonló dolgokat látunk Iránban. Vagy vegyük Algériát, ahol mindennapos eset, hogy bármely ok nélkül gyermekek, asszonyok és öregek torkát vágják át. – Gondoljunk az Afrikai kontinens belső részeiben – például Ruandában, Burundiban és egy sor másik országban – elkövetett rémtettekre. Több tízezer hutu és tuszi kölcsönös legyilkolása. Emlékezzenek a még nem befejeződött balkáni, volt jugoszláviai, most éppen Koszovó tartományban zajló eseményekre. Orgiák erőszakos nemi közösüléssel és tömeggyilkosságok. Gondoljanak Mexikóra (Chiapas). Mindebben az azúrák hatása: az élvezettel elkövetett gonoszság nyilvánul meg. Ez a hatás azonban kisebb léptékben is nyilvánvaló: például az iskolák udvarain elkövetett erőszakban, a munkahelyi zaklatásban (mobbing), a szexuális zaklatásban és a széleskörűen elterjedt pszichológiai terrorban (sajtóadatok szerint ez a mutató múlt évben 400%-kal növekedett). [Emlékeztetőül: ez az előadás 1998-ban hangzott el. Mennyire kellene ma átszámolni?]

Ez az ember Énje elleni támadás, melyet el akarnak nyomni, gyengíteni, lealacsonyítani, megsemmisíteni. Ehhez azonban nem feltétlenül fegyver alkalmazásával történő háborúra és terrorakciókra van szükség: háborút lehet gazdaságilag és szociálisan is folytatni, a másik feletti hatalom megszerzése céljából. Teljesen nyilvánvaló, hogy pl. az USA gazdasági eszközökkel világuralomra törekszik. Globális csendőri szerepet tulajdonít magának, és arra törekszik, hogy saját törvényeit tartassa be az egész világgal. Európát már saját hatáskörébe vonta.

Mi az, ami itt hat? Nos, az Én ellen irányított azúra-impulzus. Lehet, hogy emlékeznek, hogy a múlt év júniusi előadásomban rámutattam, hogy ennek a célnak a szervezői (vagy azok tudnak lenni) az Én nélküli emberek. Titkos társaságokba, vallási szektákba és meghatározott globális gazdasági irányultságú körökbe, köztük bűnszervezetekbe is szerveződnek. Példaként: a globális gazdaság, mely minden tiltakozás ellenére megfosztja az embereket a szabadságuktól, és mely például oda vezetett, hogy Svédországban 1997-ben több száz tonna uborkát kellett megsemmisíteni. Azért nem volt szabad exportálni, mert nem feleltek meg a nemzetközi szabványoknak, mivel túl nagy volt a görbületük. Vagy egészen a közelmúltban a Spanyolországban tiltakozó olajbogyó-termelők, akiktől az ilyen szabályozásnak köszönhetően megvonják a létalapjukat, mivel mások – törvény alapján – akarják megszerezni ezt a gazdasági tényezőt (pszeudo-jog).

Ezt a magatartást azzal a gondolkodásmóddal kötjük össze, melyet amerikanizmusnak nevezünk. Az ipar és a pénzügyi intézmények globális összeolvadása, tömeges elbocsátások, lelkiismeret nélküli egoizmus mindenhol. Igazolásképpen objektív szükségszerűségre hivatkoznak ott, ahol helyesebb lenne megszállottságról beszélni. Már rámutattunk arra, hogy az észak-amerikai népszellem nem egy szabályosan fejlődött Arkangyal, hanem Arkangyal fokán maradt Arché, vagyis rendellenes Arkangyal. És rámutattunk, hogy mivel ez az Arkangyal az Archék evolúciós vonalához tartozik – a szabályosan fejlődő népszellemektől eltérően –, egészen a fizikai emberig képes hatni.

Így fekteti le az utat a háromszorosan visszamaradt azúrák előtt, akikkel rokonságban áll. És látjuk, hogy az egyik gonosz a másikat szüli. Ehhez szeretnék felolvasni egy idézetet:

„És egy olyan gazdasági élet, mint az anglo-amerikai, melynek világuralommal kellene végződnie: ha nem hajlandó megengedni magának, hogy önálló szellemi és önálló állami élet járja át, akkor az emberi élet három mélységének harmadikába kerül, három közül a harmadikba. Az első mélység a hazugság, mely az emberiséget Arimánon keresztül torzítja. A második az egoizmus, mely az emberiséget Luciferen keresztül torzítja. A harmadik pedig fizikai területen a betegség és a halál, kulturális területen a kultúra betegsége, a kultúra halála.

Az anglo-amerikai világ világuralmat akar elérni: a hármas tagozódás nélkül ennek a világuralomnak a segítségével kulturális halált és kulturális betegséget fog a világra zúdítani, mivel ezek az azúráknak ugyanolyan adományai, mint ahogy a hazugság Arimán adománya, az egoizmus pedig Lucifer adománya. Ily módon a harmadik elem, amely méltó módon áll a többi mellett: ez az azúra-erők ajándéka)!” (GA 194, Dornach, 1919. dec. 15.)

És ehhez kiegészítésként egy korábbi megjegyzés:

„Az, aki tisztán materialista alapelveket vall, biztos lehet benne, hogy a természetében van valami, ami ezektől az azúráktól ered”. (GA 93, Berlin, 1904. május 23.)

Michael-ikon

Nos, kultúránk, civilizációnk amerikanizálódását minden nap megfigyelhetjük. A kulcsszavak: szórakoztató zene, ruházat, ételek, oktatás, nyelv. Különösen a nyelv minősül érzékeny indikátornak. Nem kell példát hozni. Az általános jellemző: a tömegek egyformává tétele. És gyakran az a benyomásunk támad, hogy az emberek lelkesen alávetik magukat ezeknek az előírt magatartási formáknak, modelleknek stb. Ez támadás az ember Énje ellen. Mindenütt, ahol a szellemi életet a szabadság-nélküliséghez akarják terelni, ott az ellenerők hatásával, az emberi Én elleni támadással van dolgunk. Ez nemcsak az iszlámra és különböző más vallási mozgalomra érvényes, hanem keresztény csoportokra is. Így például a politikai hatásgyakorlásra való törekvésben is, ahogy ez gyakran megfigyelhető a római katolicizmusban is. Dogmatikus előírásai a tagjainak magatartására, életmódjára és a hit tartalmára vonatkozóan ilyen erők hatása alatt áll. Nem véletlenül mondta Rudolf Steiner az egyik előadásában: „A római katolikus egyház a Krisztusnak ellenálló erők legelőkelőbb álarca”.

Ez váratlanul érthetővé teszi Clinton elnök személyes audenciáit a római Pápánál: az USA-nak a gazdasági életben kell uralkodnia, a római katolikus egyháznak pedig a szellemi életben. Az amerikai zászló mellé a Szűz Máriát szimbolizáló, csillagokból álló koronát ábrázoló Európa-zászlót helyezik. Európa az USA és a római katolikus egyház nyomában.

Mindez, amit röviden kifejtettem ebben a zárt közösségben – még ha hézagosan is – felnyithatja a szemeinket az azúra-erők új hatásra.

Rudolf Steiner:

• Az azúrák sokkal nagyobb intenzitással fogják fejleszteni a gonoszt, mint az arimáni és luciferi erők (GA 107, Berlin, 1909. 03. 22.)

és ez:

• Mindaz, ami rossz, ezektől (az azúra-) erőktől nyeri erejét (GA 99, München, 1907. 06. 02.).

Vizsgálatunk legfontosabb kérdéséhez érkeztünk: Milyen következményekkel járnak ezek az azúra-tevékenységek az emberekre nézve? Hogyan lehet velük szembeszállni? – Adjuk meg a szót Rudolf Steinernek:

„Azt a gonoszt, melyet a luciferi erők hoztak az embereknek a szabadság áldásával együtt, az emberiség teljesen le fogja vetkőzni a földi kor során. Azt a gonoszt, melyet az arimáni szellemek hoztak, a karmikus törvényszerűségek végével lehet levetkőzni. Az azúra-erők által hozott gonosz azonban nem vetkőzhető ilyen módon. Míg a jó erők azért hoztak az emberiségre betegséget és halált, hogy a gonosz lehetősége ellenére is fejlődhessen, míg a jó szellemek az emberiségnek a karma lehetőségét adták Arimán erőivel szemben, hogy a tévedését ismét kijavítsa, addig az azúra-erőkkel szemben nem lesz olyan egyszerű. Mivel ezek az azúra-erők oda vezetnek, hogy az, amit megragadtak – ez pedig az ember legbensőbbje. a tudati lélek az Énnel – hogy ez az Én a Föld érzékiségével egyesüljön. Egyik darab a másik után szakad el az Éntől, és olyan mértékben, amennyire az azúra-erők megerősödnek a tudati lélekben, ugyanolyan mértékben lesz kénytelen az ember létének darabkáit maga után hagyni a Földön. Ami az azúra-erők áldozatává vált, visszafordíthatatlanul elveszett. Nem kell az egész embernek a hatásuk alá kerülni, de az azúra-erők darabkákat fognak kiszakítani az ember szelleméből. Ezek az azúra-erők a korunkban uralkodó szellem által fejezik ki magukat, melyet a pusztán az érzékiségben való élet továbbá az összes valódi szellemi lényről és a szellemi világokról való megfeledkezés szellemének nevezhetnénk” (GA 107, Berlin, 1909. 03. 22.).

Az ember Énje áll támadás alatt. – Az ember Énjéből darabok szakadnak le. És az, ami ilyen módon leszakad, visszavonhatatlanul elveszik. Találkoztam olyan emberekkel, akik – hatalmas félelemmel – úgy értelmezték, hogy ez az ember örök individualitásából való darabok kiszakítása, extrém esetben ennek az embernek egészen a széteséséig. Én ezt másként értelmezem, mivel az emberi individualitás az örökkévalóság számára lett teremtve. Nem a szellemi individualitásról, a magasabb Önvalóról [самость, Selbst] van szó, hanem – véleményem szerint – a földi énről, az alacsonyabb énről, a személyiség énjéről. Minden megtestesülésben az ennek a megtestesülésnek megfelelő személyiség-ént alakítunk ki, például Fritz Müllerként vagy Emma Mayerként tudatosítjuk magunkat. Ez a személyiség-én a fizikai test alapján fejlődik. Az alakítja ki, az hozza létre és az határozza meg. Ebben a fizikai testben azonban azúra-lények hatnak, ahogy láttuk.

És ez most, az Atlantisz utáni ötödik kultúrkorszakkal kezdődően új értelmet nyer. Hiszen az ember most egyidejűleg a tudati lelkét fejleszti. A tudati lélek a fizikai test átalakulása, ahogy az értelmi lélek az étertest átalakulása, az érzőlélek pedig az érzőtest átalakulása. Ez azonban azt jelenti, hogy az azúrák hozzáférnek a tudati lélekhez. A személyiség-én fejlődése és kialakítása azonban most – a történelemben először – a tudati lelken belül történik. Ez pedig egyidejűleg a Szellemén – az ember első szellemi tagja – alapjának széteséséhez vezet. A személyiség-én most teljesen más jelleget ölt, mint korábban. És ebből a személyiség-énből darabok szakadnak ki, olyan darabok, melyek visszavonhatatlanul elvesznek. Miért vesznek el visszavonhatatlanul: Magasabb szemszögből nézve mi is a mi személyes Énünk? Ennek a földi életnek az eredménye, ennek a földi életnek a gyümölcseit tartalmazza. Egyetlen meghatározott földi élet gyümölcse. És a személyiség-énnek ezeket a gyümölcseit a halál utáni létben a következő születésig át kell dolgozni, és az individuális Énbe integrálni. Ha most ebből a személyiség-énből darabok szakadnak le, akkor ennek a földi életnek a gyümölcseitől fosztanak meg bennünket. Azok hiányozni fognak nekünk a jövőben. Ennek eredményeként természetesen a magasabb Én, az individuális Én is veszteséget szenved. És miért pótolhatatlanok ezek az elveszett részek? A helyzet az, hogy a személyiség-én, melyről a karmának megfelelően szó van, egy teljesen meghatározott fizikai testet alakított és fejlesztett ki. Ez a fizikai test egyedülálló. Hogy teljesen pótoljuk, amit elvesztettünk, lehetőségünknek kellene lenni arra, hogy ezt az életet ugyanilyen feltételek között ismételjük meg. Ez pedig lehetetlen, még klónozott testben is. A személyiség-Énünk tehát a fizikai test alapján fejlődik, sőt akár a fizikai test ellenállása révén, ideális esetben törvényszerűen, rendezett módon, vagyis a karmával összefüggésben. Amennyiben az azúrák hatása ezt a folyamatot megzavarja, károsítja, akkor az az Én károsodásához, rendellenes fejlődéséhez vezet. Hogyan károsítják az azúra-erők? Hiszen éppen most mondtuk: parázna élet által, erkölcstelen élet által, kegyetlenség által stb. melyeket az ilyen életet élő ember szándékosan választ. Ehhez Rudolf Steiner pár szavát idézzük:

„Ahol kicsapongás uralkodik, ott olyan anyag található, melybe hatalmas azúri erők kifinomult intellektust árasztanak a világba […] A fekete mágus az érzékiségnek éppen ebből a mocsarából meríti a legerősebb, őt szolgáló erőket. A szexuális rítusok arra szolgálnak, hogy az embert ezekbe a körökbe vezessék” (GA93a, Berlin, 1905. 10. 17.).

Éppen a szexualitás az egyik csatorna, melyen keresztül az azúrák támadnak. És éppen a szexualitás a modern társadalom központi témája. A társadalomtudományoktól a pszichológiáig, a reklámtól a művészetig, a szórakoztatástól az oktatásig, mindenütt – nyíltan vagy rejtetten – a szexualitás áll a figyelem középpontjában. Az önmegerősítés és az önmegvalósítás egyik legfontosabb elemének számít. Sőt sokan már nem is képesek a nő-férfi találkozásra másként nézni, mint a szexualitás szemszögéből – ez az azúrák hatása. Rudolf Steiner azt mondja erről:

„A legrosszabb, ami ma történik, az a szerelem és a szexualitás összekeverése. Ez a materializmus legrosszabb kifejeződése, a modern kor legördögibb vonása […] A szexualitás valami olyan, aminek semmi köze sincsen a tiszta, ősi szerelemhez. A tudomány a gyalázatig fajult azzal, hogy egy teljes irodalmat hozott létre, mely azzal foglalkozik, hogy összekösse ezt a két dolgot, melyek egyáltalán nincsenek egymással összekötve (GA143, Köln, 1912. 05. 08.)

A szexualitásnak kétségtelenül megvan a maga létjogosultsága. Mára azonban én-vesztetté, öncéllá, aszociális jellegűvé vált. Elég, ha csak a növekvő számú, akár utcai nemi erőszakra tekintünk. Vagy gondoljanak a gyermekek szexuális bántalmazására. Svájcban ma minden negyedik kislány és minden negyedik kisfiú szexuális visszaélés áldozatává válik. Eközben tagadhatatlantény, hogy ezek a gyerekek a személyiségfejlődésben zavart szenvednek. Erről sok komoly szakkönyv ír. Csak egyetlen könyvet szeretnék említeni egy holland írónőtől, Liz Beijndorp-tól, „A 147 személy, aki én vagyok” [Die 147 Personen, die ich bin]. Ez egy példa arra a többszörös személyiségzavarra, amely a gyermekkori és ifjúkori szexuális visszaélés következménye. Mind a tettes, mind az áldozat személyisége sérül.

Ez az azúra-aspektus magába foglalja az összes lehetséges szexuális aberrációt, melyekről már csak reklámot olvasva is fogalmat alkothatunk. És ez egészen a szodómiáig is eljut, ahogy nemrég olvasni lehetett a „Beobachter”-ben. És nincs hiány az olyan intellektuális törekvésekben, melyek igazolni próbálják ezt, és az olyan kísérletekben, hogy társadalmilag elfogadottá tegyék, legalizálják, sőt intézményesítsék ezeket a dolgokat. Tovább idézek az előadásból:

„Mondhatnánk, hogy ma az ember azúra-erők általi csábításának még inkább elméleti jellege van. Ma gyakran félrevezetik az embert azzal, hogy elhitetik vele, hogy az Énje tisztán a fizikai világ terméke. Ma egyfajta elméleti materializmusra csábítják őt. A fejlődés későbbi menetében azonban – és ezt egyre inkább jelzik az érzékiség féktelen szenvedélyei, melyek egyre inkább aláereszkednek a Földre – elhomályosítják az ember képzeteit a szellemi lényekről és szellemi erőkről. Az ember semmit sem fog tudni és semmit nem is akar majd tudni a szellemi világról. Egyre inkább azt fogja tanulni, hogy az ember magasabb erkölcsi eszméi csak az állati ösztönök magasabb formái, nemcsak azt fogja tanulni, hogy az emberi gondolkodás mindössze annak átalakulása, amivel az állatok is rendelkeznek, hogy nemcsak a formáját, hanem egész lényegét tekintve is az állatokkal rokon, hanem az ember ezt a nézőpontot komolyan is veszi majd, és ezzel összhangban fog élni.

Ma még senki sem él annak a mondatnak a szellemében, hogy az ember lényegét tekintve az állatoktól származik. Ez a világnézet azonban hamarosan eljön, és ahhoz vezet, hogy az emberek állatokhoz hasonlóan fognak élni, tisztán állati ösztönökbe és szenvedélyekbe fognak merülni. És sok mindenben abból, amit itt nincs szükség részletesebben vázolni, és amik most megjelennek például a nagyvárosok helyszínein, mint céltalan érzékiség vad orgiái, már látjuk azoknak a szellemeknek az ördögi kisugárzását, amelyeket azúráknak hívunk” (GA107, Berlin, 1909. március 22.).

Nos ezekben a kijelentésekben aktuális kultúránk tükröződését látjuk. Az, amit Rudolf Steiner a XX. század elején, 1909-ben előre meglátott a jövőre nézve, most, a XX. század végére valósággá vált. És ez valami olyan, ami nem csökken, hanem csak erősödni fog. Az, amit „materializmus”, „ateizmus” és „szexizmus” címszavakkal jelölünk, erősödni fog, és még egy ideig fennmarad. Mivel az azúrák hatása még csak most kezdődik.

A jó irányába történő összes előrelépés – amire mindannyian törekszünk – lehetővé teszi a gonosz irányába történő megfelelő előrelépést is. Ez az emberiség sorsa, a szükséges feltétele annak, hogy eljusson isteni céljához. A gonosz kísértésének mindannyian ki vagyunk téve, és ezért mindannyian képesek vagyunk a gonoszra. Ugyanakkor egyik ember sem tehet róla, ha luciferi vágyak, arimáni gyűlölet és hazugság, azúra-érzékiség keletkezik benne. A felelőssége ott kezdődik, hogy hogyan reagál ezekre a dolgokra, hogyan boldogul velük. A gonosz nem összeesküvés; nem vagyunk neki kiszolgáltatva, csak ki vagyunk neki téve.

Ahogyan az emberiségvezetők olyan intézkedéseket hoztak a gonosz ellen, mint a fájdalom és a szenvedés, a betegség és a halál, továbbá a karma törvényének való alávetettség, úgy nekünk is megvan a lehetőségünk, hogy a bennünk lévő jóval álljunk ellen a bennünk lévő gonosznak, és leküzdjük a bennünk lévő gonosz erőit.

• Lucifert a morál segítségével küzdjük le. Ez alatt nem a konvencionális morált értjük, hanem az ember Énjének erejéből fakadó morált.
• Arimánt a egészséges ítélőképesség segítségével, az igazság és a hitelesség által küzdjük le.
• Az azúrák hatását a valódi emberség és jóság által, az együttérzés és szeretet által küzdjük le.

Emellett szó volt még a negyedik erőről is, a Napdémon, Szórát erejéről. A Napdémon a gonosz nagy rendezője. Az ő szolgálatában áll Arimán, és ő irányítja az arimáni és az azúra-erőket. A Napdémont, aki – ahogy próbáltuk megérteni – a gonosz fokozódását a legnagyobb átütőerőig impulzálta a XX. században, Krisztus hatalmas ellenfelének (Antikrisztusnak) nevezhetjük. A Napdémon azt akarja elérni, hogy az emberek ne érjék el céljukat – hogy a szabadság és a szeretet szellemeivé váljanak; hogy amikor a Föld a planetáris föld-megtestesülés állapotából átlép a jövőbeli Jupiter állapotba, az emberek ne tudják megtenni ezt a lépést, hogy maradjanak le a fejlődésükben. Vagyis a gonosz tevékenysége nem csak arra irányul, hogy tönkretegyék az ember asztráltestét, étertestét, értelmi lelkét, fizikai testét, tudati lelkét és személyiség-énjét; tevékenységük a magasabb Énre, a Szelleménre, a lényegi individuális Énre irányul. Az azúrák beavatkozása a Napdémon által inspirált Arimán vezetésével ezért komoly veszélyt jelent a jövőre. De ezzel szemben is van lehetőségünk személyesen ellenállni:

• Lucifert a morál segítségével küzdjük le.
• Arimánt az igazság és a hitelesség segítségével küzdjük le.
• A azúra-erőket a valódi emberség és jóság segítségével küzdjük le.
• A Napdémont pedig azzal, ha joggal mondhatjuk: „Nem Én, hanem Krisztus énbennem”.

Rundbrief-Archiv
www.wtg-99.com/Rundbrief-Archiv
„Anthroposophie und Zeitgeschehen” № 105 / 2026. február 18.

Fordította:
németről oroszra: Viktor Goncsarov,
oroszról magyarra: Rákos Éva

A szöveg németül itt található:
https://wtg-99.com/documents/Rundbrief_105.pdf
oroszul pedig itt:
http://bdn-steiner.ru/modules/Books/files/Zwahlen_vmeshatelstvo-azuricheskih-sil.pdf

Letöltés pdf-formátumban