“GA” – összkiadás számok alapján Rudolf Steiner előadásainak, könyveinek címei megtalálhatóak a MAT oldalán >>>
247. “A szabadság olyan valami, amivel kapcsolatban tulajdonképpen így kell fogalmaznunk: az ember kilép azokból a világokból, amelyekben a magasabb szellemi hierarchiák uralkodnak, és belép egy olyan világba, amely bizonyos módon mentes a magasabb hierarchiáktól…” GA235
246. “A szellemi világ helyes leírása az előítélet-mentes léleknek erőt ad a megértésre. Hatására a lélekben rejlő nem tudatos ismeret és a mások által közölt szellemi tények egymásra találnak. És ez az egymásra találás nem vak hit, hanem az egészséges emberi értelem helyes működése.” GA09
245. „…a szellemi életnek nem csupán létrehozása, hanem befogadása is a szabad lelki szükségleteken kell hogy alapuljon. Tanítók, művészek és mások, akik társadalmi helyzetükben csupán magából a szellemi életből származó és annak impulzusai által támogatott törvényhozással és közigazgatással állnak közvetlen kapcsolatban, tevékenységük jellege által ki tudják majd fejleszteni a maguk teljesítménye iránti fogékonyságot az emberekben, akiket az önmagára alapozottan működő politikai állam megóv attól, hogy csak a munka kényszerének vessék alá magukat, s akiknek megadja majd a jog azt a szabadidőt is, mely fölébreszti a szellemi javak iránti fogékonyságukat.” GA23
244. „…ha elég okosak vagyunk, a betegséget egy szellemi folyamattá alakítjuk át, és az önnevelést, amit a betegségen keresztül kell megvalósítanunk, mondhatni, lelki erőnk által visszük véghez.” GA120
243. „A spirituális tudomány arra kényszerít bennünket, hogy spirituálisan olyan dolgokra összpontosítsunk, amelyeknek semmi közük a külső fizikai világhoz, és ahhoz, hogy helyes viszonyt alakítsunk ki hozzájuk, szükségünk van valamiféle ellensúlyra. Az egyetlen megfelelő ellensúly az, ha a fizikai síkon a lehető legreálisabban közelítjük meg a dolgokat.” GA253
242. „A szocializmus csak akkor vezethet jóra, ha egyesül két másik dologgal, melyeknek az emberiségben a mi Atlantisz utáni korszakunk végéig, a hatodik korszak eljöveteléig fejlődniük kell; ha egyesül a gondolkodás szabadságával és a világ érzéki természete mögött álló szellemi természetbe való behatolással” GA186
241. „Fontos, alapvető igazság az, hogy az ember a szeretet révén lép be a fizikai világba, beleömlesztve magát a fizikai-testiségbe. És miáltal távozik el ismét? Ismét visszaveszi önmagát ebből a fizikai-testi metamorfózisból, visszaváltozik, és ennek a visszaváltozásnak a lehetőségét egyetlen erő adja meg neki: a szabadság. Azt mondjuk tehát: továbbfejlődésünk, a halálon való áthaladásunk éppen a szabadság révén történik.” GA202
240. „Tudjuk, hogy jelenkorunkban a szellemi impulzusaink jegyében összefogó egyéneknek mélyen át kell szívükben, lelkükben érezniük, hogy olyasmit akarnak keresni, amit korunkban semmilyen más szellemi mozgalom vagy törekvés sem nyújthat, és ez éppen azzal függ össze, amit az embernek korunkban és a közeljövőben kell lelki síkon keresnie, ha emberi mivoltának a szó teljes értelmében tudatára akar ébredni.” GA182
239. “Míg az ember a születés és halál között itt a fizikai világban mintegy feltekint egy másik világba, ahol mindazon dolgok beteljesedését várja, amelyeket e földi világban vagy hiába keresett, vagy ha része is volt bennük, nem nyújtottak számára kielégülést, addig a halál és az újabb születés között a történések roppant töménysége miatt – mert ott mindig túl sok minden történik velünk ahhoz képest, amit be tudnánk fogadni – az ember szüntelen vágyakozást érez, hogy visszatérjen ismét a földi létbe, vagyis oda, ami akkor az ő számára éppannyira valami „túlvilágként” jelenik meg.” GA235
238. „Az ember szabadságáról akkor beszélünk, amikor az ember morális önnevelésével elér oda, hogy cselekvésében nem ösztönei, emóciói, temperamentuma befolyásolja, hanem csakis a cselekvés iránti odaadó szeretet. A cselekvés iránti odaadó szeretetben az bontakozhat ki, ami a tiszta erkölcsös gondolat ideális erejéből fakad. Ez valóban szabad cselekedet.” GA79
237. ” A jövőben az emberiség fokozott módon lesz hajlamos deformációkra, mert a normális alakzatot létrehozó erők nem jönnek létre kényszermentesen. Az ember szabaddá válik; annyira szabaddá, hogy ez alakzatát illetően is megvalósul, de ezzel a szabadsággal élni kell tudnia. Meg kell tehát kezdje az imaginációk előállítását, melyek mindig a deformáció ellen hatnak.” GA313
236. „Ahogyan mi ma tisztában vagyunk azzal, hogy a rózsa pirosát nem mi csináljuk, hanem hogy az ilyen benyomást tesz ránk, úgy voltak a régiek tisztában azzal, hogy a gondolatok is a dolgokból jönnek, onnan inspirálódnak beléjük.” GA243
235. „Az istenek azáltal emeltek fel bennünket önmagukhoz, hogy gondolatokat adtak nekünk.” GA270
234. „A szellemi világ kutatója a következőt kívánja tanítványától: nem hinned kell azt, amit neked mondok, hanem átgondolnod, gondolatvilágod tartalmává tenned; akkor gondolataim önmaguktól úgy hatnak rád, hogy felismered az igazságukat.” GA09
233. „Jelenleg azonban arról van szó, hogy a szellemi élet erőiből kiindulva találjuk meg a szociális organizmus gyógyításának mikéntjét. Ehhez nem elég, hogy az emberek az életben mintegy mellékesen foglalkozzanak a szellemmel. Ehhez az szükséges, hogy a mindennapi élet a szellemnek megfelelővé váljon.” GA23
232. “Ahol tüzet látunk, ahol meleget érzünk, nem kellene olyan materialisztikusan gondolkodnunk, ahogyan az a mai ember számára természetes és megszokott, hanem ahol a hő fellépését látjuk és érezzük, ott környezetünkben még ma is, láthatatlanul, szellemi alapot képezve, az Akarat Szellemeinek a Kerubok irányában hozott áldozata van jelen.” GA132
231. „…mindenképpen figyelembe kell vennünk, hogy az euritmia valóban valami mást csinál az emberi szervezetből és hogy addig, amíg az ember az euritmiában valamiképpen még küszködik valamivel, ami „test” még a testén és nem vált még „lélekké”, minden előadás tökéletlen még. Az egész testnek lélekké kell válnia az euritmia megvalósítása során.” GA279
230. „Miért lehetséges az, hogy ma reinkarnációról és más effélékről beszélhetünk, hogy összegyűlhetünk a szellemtudomány ápolására? Azért mert lelkeink már nem először és nem első testben jelentek meg itt a Földön. Sokan vannak közülünk, akiknek lelke valamikor a germán vidékeken élt, ahol druida papoktól kapta meg a szellemi igazságok ismeretét mítoszok és mondák alakjában. Hogy a lelkek akkor mindezt befogadták, ez adta meg számukra azt a képességet, hogy most más alakban, az antropozófia formájában tudják birtokukba venni, akkor képekben fogadták be, ma az antropozófia formájában.” GA103
229. „…a szellem csak lépésről-lépésre fejlődik ki, s hogy az ember fizikai testének szervei nélkül nem veheti birtokába, és nem fogadhatja be szellemébe azt, amit a fizikai világban tapasztalt.” GA103
228. „…az ember az Atlantisz utáni ötödik korszakban alapvetően az élet benyomásainak van kiszolgáltatva, mert az élet benyomásainak ellenálló, a születés előtt, az embrionális állapotban szerzett erők elvesztették hatóerejüket. Végtelenül jelentős dolog, hogy ezek az erők megszűntek hatni.”GA186
227. „Azáltal, hogy az ember asztráltestébe bekerült a luciferi hatás, az ember előtt az egész külvilág másképp tűnt fel, mint amilyennek tűnt volna, ha nem adja meg magát a luciferi befolyásnak.” GA120
226. „Életünk folyását – mondhatnám – a „másik oldalról” sokkal nagyobb bölcsességgel vezetik, mint ahogyan azt mi az „innenső oldalról” irányítjuk.” GA235
225. „Legyenek tehát tisztában azzal, hogy antropozófia ellenfelei igazi ellenfelei a valóságnak is.” GA350
224. “Helyes ítélet úgy adódhat csak, ha bizonyos érettségi fokot értünk el, ha megvártuk, amíg az ítélet „beugrik”, s nem, amikor bajlódunk vele, hogy megtaláljuk az ítéletet, hanem azon fáradozunk, hogy éretté váljunk rá, hogy az ítélet eljusson hozzánk. Ekkor van csak valami köze a valósághoz az ítéletnek.” GA134
223. “A modern intellektuális lelkiismeret követelménye, az, ami nélkül az emberiség nem boldogulhat, nem tudja a saját legfontosabb feladatait megoldani, amelyek a mai időkben és a közeljövőben fognak jelentkezni, ez a követelmény abban áll, hogy a szigorú gondolkodást, ami a modern természettudományos elképzeléseken nevelődött, a szellemi világra fordítsa, ami most új módon nyílik meg az emberek számára.” GA186
222. „És éppen a szellemi kutató talál rá a maga útján olyasmikre, amik erősen a belső művészi alkotó tevékenység közelébe viszik, mert amit az érzékfeletti látóerők kifejlesztése érdekében ki kell alakítania, az erősen hasonlít ahhoz, ami a művészi alkotásban is tevékenykedik. Ezt Goethe érezte, ezért mondta ki, hogy akinek a természet kezdi felfedni a maga nyilvánvaló titkát, az mélységes vágyat érez a természet legméltóbb magyarázója, a művészet után.” GA78
221. „Saját lényünkre való folytonos visszatekintéssel kell meghatároznunk, miféle emberek vagyunk, mint érző lények.” GA270
220. „A szellemi világ kutatója a következőt kívánja tanítványától: nem hinned kell azt, amit neked mondok, hanem átgondolnod, gondolatvilágod tartalmává tenned; akkor gondolataim önmaguktól úgy hatnak rád, hogy felismered az igazságukat.” GA09
219. „Az emberi fej nem pusztán gömbölyű, aminek folytán éppúgy hasonlít egy káposztafejre is, hanem az emberi fej oly módon van kialakítva, hogy egy égitest utánzata. Képszerű az egész természet, és el kell találnunk ehhez a képszerűségéhez, akkor be fog sugározni a szívekbe, a lelkekbe, az érzelmekbe, sőt a fejekbe is, jóllehet ez valami nagyjelentőségű, vagyis az, ami keresztüláramlik az emberen, amikor képeket ragad meg.” GA296
218. „Akik kezdik megérteni az antropozófiai beállítottságú szellemtudomány gyakorlati jelentőségét, a szellemtudományos ideáknak az emberi cselekvés eleven ösztönzőivé történő átalakulását, azoknak minden lehetséges erőfeszítést meg kellene tenniük ahhoz, hogy ellene hassanak annak, ami pusztán antropológia. Látjuk, hogy a világ ma a – legtágabb értelemben vett – antropológia révén rohan a hanyatlás felé. Ettől a hanyatlástól az antropozófiának kell őt megóvnia.” GA202
217. “….minél inkább fogadjuk el a karmát és viselkedünk nyugodtan a mindarról való lemondás során, amit egyébként el akarunk érni ennek az életnek a számára, annál erősebbekké válunk például a gondolati hatások vonatkozásában.” GA132
216.„Mozgalmunk legelső napjaiban rámutattam arra, hogy mennyire fontos, hogy spirituális tudományos nézeteinket ne arra használjuk fel, hogy korábbi erkölcsi normáink szintje alá süllyedjünk, hanem minden tekintetben feljebb kell emelkednünk.” GA253
215. „Valójában a szociális organizmus minden megrázkódtatása azon alapszik, hogy az emberek létüket emberhez méltatlannak érzik.” GA23
214. „A szellemi eredmény azonban azon múlik, hogy rászánjuk magunkat arra, hogy a szellemtudományt ne csak elvont elméletnek tekintsük, ne csupán kényelmes eszközöknek bizonyos belső élvezetül, misztikus álmodozásként bontakoztassuk ki lelkünkben, azzal a kellemes érzéssel áltatva magunkat, hogy a világhoz semmi közünk, és lenézve ezt a hitvány világot, egy szellemi túlvilágba éljük bele magunkat. Ez egy magasabb rendű egoizmus, de mégiscsak egoizmus. Ne foglalkozzunk ilyen misztikával, ilyen teozófiával, csakis az élet olyan szellemi megragadásával, amely valóban felfogja és átéli a szellemet, de általa a valóságot akarja megragadni.” GA182
213. „Próbáljuk meg az ifjúság idealizmusát megérteni. Nagyon szép, csak ezt ma ki akarják űzni az ifjúságból. Úgy akarják ma kiűzni, hogy megvonják a fiatalságtól a fantázianevelést, a fantázia kialakulását, amit a mese, a legenda, mindaz nyújtana, ami a száraz, külső értelemtől elvisz.” GA193
212. „A nyugati titkos körök vezetői gondoskodnak arról, hogy a tudomány magában létezzen, és tőle külön a vallás, hogy a vallás és a tudás szintézise, a hit és a tudás egymásra hatása ne történjen meg.” GA186
211. „Az egyes földi életben éppen azáltal tudjuk a szabadságot a sors szövedékébe beleszőni, hogy a morális impulzusokat képszerű intuíciókban éljük át, tehát nem realitásként, hanem úgy, hogy szabadon vallhatjuk őket magunkénak.” GA79
210. „…ha azok az erők, melyeket a szellemtudomány által nyertünk, egyszer elég erősek lesznek, akkor ezek az erők meg fogják találni annak lehetőségét is, hogy a világba beavatkozzanak: ha azonban az ember soha semmit nem tesz azért, hogy ezeket az erőket mind erősebbé és erősebbé tegye, akkor persze a világba való beavatkozásuk is lehetetlen.” GA120
209. “…a rózsakeresztes beavatás második foka az imaginációk képzésében áll. A szellemi tanítványnak ezeket az imaginációkat a világra irányuló helyes képzetekből kell megalkotnia.” GA132
208. „ …ismét a valósághoz kell közelíteni azt, ami az emberben él. A valóságot egészséges kapcsolatba kell hozni az emberi lélekkel. Ez a szellemtudomány ideálja, az emberi léleknek a valósághoz fűződő kapcsolatáról.” GA182
207. „Ahogy az emberiségnek a spirituális múltból alá kellett ereszkednie a materializmusba , úgy ismét fel kell emelkednie a szellemhez. Csak ebből a spirituális világ szemléletből érkezik az , ami harmóniát , békét és szeretetet hoz.” GA130
206. „A szabaddá tett szellemi élet önmagából szükségszerűen ki fogja fejleszteni a társadalmi megértést; s ebből egészen másfajta ösztönzés adódik majd, mint a gazdasági előnyök reményéből.” GA23
205. „Mit jelent alapjában véve, kozmikus értelemben az, hogy valaki szabad lény? Szabad lénynek lenni azt jelenti, hogy a fizikai-testiségből szellemi-lelkiséggé tud visszaalakulni; alapjában véve azt jelenti, hogy képes meghalni. A szeretet viszont azt jelenti, hogy szellemi-lelkiből fizikai-testivé tud átváltozni. Szeretni tudni kozmikus értelemben azt jelenti: élni tudni.” GA202
204. “…az ember teste egyre öregszik, és végül ezáltal lesz holttest belőle; az Istenek pedig egyre fiatalodnak, és ezáltal hoznak létre „holttestet” [az ásványvilágot]. Az Istenek ugyanis más utat járnak végig, mint amelyen mi haladunk a halálunk után. Ezért az ásványvilág a legfiatalabb világ. De mégis olyan, ami az Istenektől el van különítve. És csak azért tud az ember szabadon élni ebben a birodalomban, mert ez az Istenektől elkülönül… Ilyen összefüggéseket találunk a dolgok mélyén.” GA235
203. „A szellemtudománnyal való foglalkozás azt jelenti, hogy az ember egész gondolkodásmódja, a világ szemlélésének egész módja más lesz, mint a múltban, hogy az ember megtanulja nemcsak alapvetően, hanem másképp is megérteni a világot.” GA186
202. „Ha a magasabb megismerés útjára akarunk lépni, gyakorolni kell magunkat abban, hogy minden előítéletünkkel együtt, bármely pillanatban ki tudjuk oltani magunkat. Ameddig így kioltjuk magunkat, a világ megnyilatkozásai belénk áramlanak. A mindenütt körülöttünk lévő magasabb szellemi tények befogadására csak az ilyen egészen magas fokú önzetlen odaadás tesz képessé bennünket.” GA09
201. „Az élet azonban egységes egész. Csak akkor virulhat, ha a vallási-etikai élet hajtóerői hatással vannak a legmindennapibb, legprofánabb életre, arra, ami egyeseknek talán kevéssé előkelőnek tűnik.” GA23
200. „Minél rosszabbul megy a sorsunk ebben az életben, és minél jobban viseljük el, annál jobb lesz a jövőbeli életeinkben.” GA130
199. “Ha valami jót cselekedtünk egy emberrel, akkor átérezzük azt is – ez főleg a halál és az újabb születés közötti életben világosodik meg előttünk -, hogy egész emberi földi életünk lényegében azért van, hogy az embereket szolgáljuk általa.” GA235
198. „Látják, óriási erő rejlik az okkult tudás meghatározott módon való visszatartásában, amiről ezekben a központokban nagy gondot fordítanak. És ezek ellen az erők ellen semmi más módon nincs más megváltás, csak a megismerés, amire a másik oldalról tehetünk szert, és szembeállíthatunk ezzel az erővel.” GA186
197. „A halál és újabb születés közti életben az ember belső lényéből világ lesz és a világ lesz az Énje.” GA79
196. „A szellemi világban csak a festetlen, kendőzetlen igazság hat.” GA270
195. „De természetesen az embernek nemcsak az érzékfeletti világhoz és a természethez vezető utat kell keresnie, hanem a gondolataiból a társadalmi élethez vezető utat is kell keresnie. A társadalmi élet azonban magányosan nem alakítható ki, hanem csak a másik emberrel valódi együttes átélésben…” GA193
194. „Az antropozófiai szellemtudománynak a maga szempontjai szerint mindig újra hangsúlyoznia kell, hogy az egész, a teljes ember felé és nemcsak a fej-ember felé fordul és így jut el a tudományos kutatás és a művészi alkotás rokonságáénak szemléletéhez. És amikor e felé a rokonság felé fordulunk, nyomban újra Goethére kell emlékeznünk.” GA78
193. „… ha valóban azt akarjuk, hogy a jövő társadalmi berendezkedése megfelelő legyen, akkor azt éppen az ember nevelésével készíthetjük elő.”GA296
192. “Ha igazából a karmába látunk, olyan eset nem fordulhat elő, hogy ne értsünk egyet vele…” GA235
191. „Az emberiségnek a legközelebbi jövőben döntenie kell afelől, akarja-e, hogy a szellem az anyagban elburjánozzon – ezáltal torzképpé válnék, diabolikus, ördögi, ahrimáni agyrémmé – vagy pedig gondolattá, érzéssé, akarati impulzussá akarja-e változtatni: ekkor a szellem ott fog élni az emberek között és eléri célját, mert az emberek révén be akar áramlani a Föld életébe.” GA182
190. „Arról van tehát szó, hogy ha az ember bejut a szellemvilágba, akkor az én-tudatot kell egybefognia. Az én-tudathoz azonban ítélőerő és világos megkülönböztető képesség kapcsolódik.” GA120
189. „A Föld-fejlődés végén eljön majd az a kor, amikor az önállóvá vált én belső világában a teljes odaadás megszüli az indítékot a helyes, a jó cselekedethez. Az én azért teszi majd a helyeset, a jót, mert megvan benne ez az indíték. Ha a szeretet annyira szellemivé válik, hogy mindenki csak ezt az indítékot követi, akkor teljesedik be az, amit Krisztus-Jézus a világnak hozni akart.” GA103
188. “…a Golgotai Misztérium révén a világba eljött valami, ami által az ember a szellemi világot közvetlenül az impressziók alapján, maga képes megragadni.” GA132
187. „…az ilyen emberek azt mondják: a szellemvilágba be kell hogy jusson az ember! Ez így is van, de csak egy egészséges útlevél van oda, és ez a szó legnemesebb értelmében a Földön kivívott moralitás, ami egyrészt nem engedi, hogy túlbecsüljük önmagunkat, egy olyan erkölcsiség, ami nem enged minket önmagunkról alkotott hamis ítéletekhez jutni, ösztöneinktől, vágyainktól és szenvedélyeinktől sem enged függővé válni; másrészt a földi életviszonyokkal való egészséges együttműködést jelenti, és nem egy fölöttük való lebegni akarást.” GA120
186. „…az ember, mondjuk úgy harmincöt évesen, teljesen fizikaivá válik, azután viszont fokozatosan ismét szellemivé kezdene alakulni… Lassanként holttestté válunk, és a halál voltaképpen csak abban áll, hogy ez a holttest túlságosan súlyossá válik számunkra, a nehézkedési erő túlságosan megerősödik, amikor a reggeli ébredéskor ismét visszatérünk lelkünkkel ebbe a testbe.” GA202
185. „Ha nincsenek igazi források, melyekből az ősgondolatokban lévő erők mindig újra beleáramlanak a szociális organizmusba, akkor a berendezkedések olyan formát öltenek, melyek nem támogatják, hanem gátolják az életet.” GA23
184. „Tegyük fel, hogy valakinek nagyon jó szíve van, s így szívének szeretetéből jót tesz egy másik emberrel, aki szeretetre szorul. Így átad valamit annak a másiknak, de mégsem lesz kevesebbje, sőt ha tetteivel a másik embert szeretetben részesíti, még nyer is ezzel, még jobban betölti a szeretet. S ha megint véghezvisz egy tettet szeretetből, annál jobban tölti az be, annál többje lesz. Átad valamit másnak, és ezáltal többje lesz.” GA136
183. “Mert annak a célnak, amit teljes tudatossággal az antropozófia révén el akarunk érni, hogy tudniillik a szellemi lét áthassa a mindennapi tudatunkat, az lesz a következménye, hogy a földi ember megint mindinkább bele fog látni a halál és az újabb születés közötti életbe.” GA235
182. „Azért olyan kor ez, amely a szellemhez való felemelkedést az ember döntésére hagyja, rábízza az ember belső világára, lelkére, szívére, érzületére, hogy szellemivé akar-e válni, és nem kényszeríti arra, hogy szellemibbé váljon, tőle függ, hogy tönkre akar-e menni a külső, romló kultúrával együtt vagy sem.” GA182
181. „Ez az élő Krisztusról szóló tan röviden megfogalmazott mondatokba foglalva így hangzik tehát: a Föld hivatása az, hogy a teljes öntudatot, az „én vagyok”-ot hozza meg az embernek. Minden, ami azelőtt történt, csak előkészítője volt ennek az öntudatnak, az „én vagyok”-nak. Krisztus adta az indíttatást ahhoz, hogy minden ember külön-külön átérezhesse az „én vagyok”-ot. Tőle kaptuk azt a hatalmas indíttatást, ami erős lökéssel előre viszi az embereket a Földön.” GA103
180. „… az antropozófus szellemtudomány nem a tudomány mellett keresi a vallást, hanem magát a tudományt igyekszik úgy felemelni, hogy ismét vallásos lehessen.” GA79
179. „Ami kereskedelmi, ipari és más vonatkozásban fizikai testként terül el a Földön, annak olyan lélekre van szüksége, amely lehetőséget ad ahhoz, hogy az emberek ugyanúgy megértsék egymást szellemileg is, mint kereskedelmi és pénzügyi vonalon. Többször elmondtam, hogy érdemes arra törekednünk, hogy a Föld testének lelket adjunk.” GA182
178. „Amikor a régi holdlétből valami szubsztanciális hat földi életünkre, amikor az üstökös a Földre sugároz, ezek mögött is szellemi hatás áll.” GA120
177. “…csak akkortól fogva, amikor az ember már valóban belelát a szellemi világba, kezdi észlelni azokat az impulzusokat is, amelyek karmikus szükségszerűségként meghatározzák az életét.” GA235
176. „Mert tudjuk, hogy a golgotai misztérium azért jött el a Földre, mert azontúl az ember nem lehetett volna emberhez méltó a golgotai misztérium, azaz a Krisztus-impulzus nélkül.” GA193
175. „Azért kell megnéznünk mindent a kozmoszban, a világegyetemben, ami bizonyos kapcsolatban áll az emberrel, hogy felismerjük, milyen kapcsolat van az emberi lélek mélyéről manapság felbukkanó antiszociális impulzusok és a társadalmi harmonizációért való kiáltások között, amik reakcióként jelennek meg arra, ami az emberi lélek mélyéből fakad.” GA186
174. „Amikor a darázs megépíti a házát, akkor ennek az építménynek is kozmikus értelme van. Amikor tüzet gyújtunk kovakő ütögetésével, röpködnek a szikrák, lángra lobban a tapló és felgyullad a tűz, olyankor az ember összefüggésben áll a természettel, és ennek is kozmikus jelentősége van. Ebből a kozmikus jelentőségből kikerülünk a modern iparosítás következtében. Amikor a villanykapcsolót felkapcsoljuk, abban többé már nem él semmiféle kozmikus vonatkozás.” GA296
173. “…erőteljesen és bátran kíséreljünk meg hozzáfogni, hogy, valamennyire éretté és egyre érettebbekké tegyük magunkat, hogy a morális ideálokat ismét és újólag valamivel inkább, mint, annak előtte, erőkké tegyük magunkban.” GA134
172. „Ha az antropozófiai írásokban részletesen leírt akarati gyakorlatokat végezzük, akkor vágyakozásaink olyan átformálásához jutunk el, hogy szabaddá válnak az emberi organizációtól, ahogyan a meditáció révén a gondolkodás függetlenné válik a testtől.” GA79
171. „Az ember feladata, hogy a szellemet ne hagyja lezülleni, a jövőben ez még inkább feladata lesz. A szellemet nem tudjuk elpusztítani, de lezülleszthetjük, ha más útra kényszerítjük, mint amit akkor jár, ha kiemeljük.” GA182
170. „Szétömlenénk a szellemi világban, ha nem élnénk át benne Én-érzésünket a magányosság révén, mint ahogyan itt testünk átérzése adja az Én érzését.” GA79
169. „…csak a karma törvényének megértéssel teszi lehetővé, hogy életünket a környezetünkkel összhangban alakítsuk ki.” GA130
168. „…a szellemtudomány nem lehet csupán absztrakt elmélet, puszta doktrína vagy tanítás, hanem az életet, az életrevalóságot szolgáló forrás, és feladatát is csak akkor tölti be, ha majd azoknak az ismereteknek a révén, melyeket e tudomány nyújtani tud, lelkünkbe is beépül valami, ami életünket gazdagabbá, érthetőbbé, lelkünket jobbá és tetterősebbé képes tenni.” GA120
167. „A megismerési folyamathoz az embernek fel kell emelkednie, hogy világában valóság legyen. Világában nem volna valóság, ha csupán észlelne, és nem tudna küzdeni azért, hogy az észleltekkel összekösse azt, amit az észlelés nem tud megadni, azt, amit a világ egész más sarkából fűz az észleléshez és gondolkodásában nyilatkozik meg.” GA78
166. „Sohasem tehetünk eleget annak érdekében, hogy elsajátíthassuk azokat a tulajdonságokat, melyek a szerénységhez és az alázathoz vezetnek. Mindez rendkívüli mértékben szükséges azon magasabb fejlődés érdekében, amit mi misztikus fejlődésnek nevezünk. Másrészt igen fontos, hogy Ahrimán torzképeitől védeni tudja magát az ember azáltal, hogy egy fejlődési folyamat segítségével, mely a külvilág jelenségei mögé vezeti el, megpróbáljon eljutni a dolgok szellemi alapjaihoz.” GA120
165. “Az ember sokkal nagyobb mértékben tartozik hozzá a világhoz, mint ahogyan azt általában gondoljuk. Az ember része a világnak, a világ nélkül semmi.” GA235
164. „Az Istenek célokat helyeztek maguk elé, de a színteret is kiválasztották, ahol ezeket a célokat el kell érniük. Az emberi lélek a színtér. Ezért ha az emberi lélek elég mélyen tekint önmagába és a talányokat nem csupán a tér távlataiban akarja megoldani, akkor talál itt benn valamit, ahol az Istenek a tetteiket végrehajtják. Ez megy végbe az emberben.” GA155
163. “A Föld pedig, ha a geológus jól megfigyeli – éppen erről beszéltem önöknek nemrég -, már kifejezetten mutatja az öregedés jeleit; elhal alattunk. Szellemi keresésünkkel viszont a Föld elöregedése ellen dolgozunk. Ez a tudat kell, hogy áthasson bennünket.” GA194
162. “Amikor azonban az emberi sors tárgyalásakor elérkezünk a szimpátiákhoz és antipátiákhoz, akkor egyúttal abba a szférába lépünk be, amelyben az állatvilágban működő asztrális erők hatnak.” GA235
161. „…előítéletek mindig elrombolják a magasabb megismerést.” GA132
160. „A Föld lakói nem fejleszthetnék ki, és nem fogadhatnák be a szeretetet, ha a Nap lakói nem küldenék le fénysugarakban az érett bölcsességet. Azáltal, hogy a Nap fénye a Földre árad, kifejlődik rajta a szeretet. Ez teljesen reális igazság.” GA103
159. „Pedig csak egyre van szükség, hogy megismerjük mindenekelőtt a valóságot. Akkor nem azt fogják gondolni: „Szerveznem kell egy szövetséget, és akkor majd ezt vagy azt megtehetem”, hanem azt fogják kötelességüknek tekinteni, hogy megismerjék a valóságot, és összehangolják vele azt, amit kigondoltak.” GA186
158. „A külsőleges filozófiában, amely anglo-amerikai gondolkodásra vezethető vissza, az ember tulajdonképpen csak puszta szemlélője a világnak; belső lelki folyamatával csak nézője a világnak.” GA293
157. „ A gép alapjában véve egy kiméra a tényleges világvalóság szempontjából. Így az iparosítás valami olyasmit hoz az életünkbe, ami az ember akaratát egy magasabb szempontból nézve értelmetlenné teszi.” GA296
156. „A bennünket körülvevő térben sehol sincs a fizikai világba nyíló kapu annak számára, aki átélte a halál és az újabb születés közötti időt. Ez a kapu csak magában az emberi testben létezik. Az itt működő és itt ható erők nem az apa és anya erői, hanem kozmikus erők, amelyek a megtermékenyítés után éppen az anyai test révén keresik a fizikai világba vezető utat, amelyre szellemi-lelki lényként vágyakoztak. Így az ember fizikai lénnyé alakul át, de ez a fizikai lény csak a szelleminek a külső formája.” GA202
155. „A valóság olyan valami, ami a megismerés útján jön létre. A valóság nem olyasvalami, amit keresnünk kell. A valóság olyan, amit létrehozunk, amiben teremtően részt veszünk. Az embernek az a titka, hogy őt, amikor megszületik, egy olyan világ veszi körül, amely nem a teljes valóság, és ő arra született, hogy ahhoz, ami itt a külső, fizikai jelenségben megmutatkozik, hozzáfűzzön valamit, ami csakis az ő benső világában jön létre. Csak ilyen összefüggésben, csak azzal, hogy ami benső világában kel életre, azt együtt éli azzal, amit külsőleg észlel, csak így éli bele magát a valóságba.” GA78
154. „ …az ember csak akkor ismerheti meg a világot, ha önmagát megismeri. …. az embernek szüksége van saját lényének meglátására, hogy az életben biztosan, szilárdan álljon.” GA79
153. “Csak akkor tudjuk egyre otthonosabban érezni magunkat a világban, ha megtanuljuk gondolatainkat, érzéseinket és akarati impulzusainkat a helyes viszonyba hozni a valósággal.” GA235
152. „A vállalkozói tevékenység csupán akkor léphet be egészséges módon a szociális organizmusba, ha annak életében olyan erők hatnak, melyek az ember individuális képességeit a lehető legjobban engedik érvényesülni. Ez csak úgy történhet meg, ha van olyan területe a szociális organizmusnak, amely a tehetségnek szabad teret biztosít ahhoz, hogy képességeit fölhasználhassa; s ami lehetővé teszi, hogy más emberek szabad megértésük útján megítéljék e képességek értékét.” GA23
151. „Az igazi megismerésnek túl kell szárnyalnia külső alacsony lelkendezést, ami az élet minden lehetséges külső formájához kapcsolódik.”GA270
150. „Ez a katasztrofális kor addig fog tartani – mégha közben látszólag néhány évre át is hidalhatják -, míg az emberiség nem értelmezi az egyetlen helyes módon, tudniillik olyan jelnek tekintve, hogy az emberek a tisztán fizikai életet átható szellem felé forduljanak.” GA182
149. „Szögezzük le, hogy a legtöbb benyomást – tulajdonképpen mindegyiket, amelyik bennünket ér – érzelmek kísérnek. Az érzelmek nemcsak az élet tudatos felszínén nyilvánulnak meg, hanem mélyre hatnak, egészen a fizikai testig.” GA120
148. „A szellemtudomány nem különcöknek való , hanem a gyakorlati emberek között a leggyakorlatiasabbaknak.” GA130
147. „Semmilyen más területen nem tudjuk az emberek közötti testvéri kapcsolatokat olyan könnyen és olyan magától értetődően kifejleszteni, mint éppen a gazdasági életben.” GA193
146. „…amikor a legutóbbi évtizedekben különösen intenzíven alakult ki a Föld közös teste, akkor az emberek elmulasztották ennek közös földi lelkét kialakítani. Hiszen ez a közös földi lélek csakis úgy található meg, ha az emberrel azt értetjük meg, ami szellemi tekintetben annyira közös az embereknél, mint fizikai tekintetben a Nap, ezt pedig az antropozófus irányú szellemtudománynak kell az emberiségben elterjesztenie.” GA182
145. „Ami a Szaturnusz-időben játszódott le, az nem pusztán akkor volt, hanem még ma is történik, csak éppen az, ami ma külsőleg van a fizikai síkon az ember körül, elfedi, láthatatlanná teszi.” GA132
144. „ …újra és újra elismételtem: az ember nem pusztán szemlélője a világ történéseinek, hanem a történések színtere, ahol újra és újra lejátszódnak a nagy kozmikus események.” GA293
143. „E korszak legmélyebb sajátosságai abban rejlenek, hogy az embernek a legalaposabb, legintenzívebb módon kell megismernie az emberiség társadalmi életének harmonizációjával szemben álló erőket. Ezért korunkban szükség van arra, hogy az emberrel szemben ellenséges erők, az ahrimáni és a luciferi erők tudatos megismerését fokozatosan kiterjesszük.” GA186
142. „Amikor tehát a lélek a gondolkodása birodalmában cáfoló adatokat, bizonyítékokat keres a szellemvilág ellen, ez a törekvése nem azért jelentkezik, mert az ilyen adatok saját kényszerítő hatásukkal érvényesülnek, hanem azért, mert a lélek az említett érzés elaltatására valami „csillapítófélét” keres. …a lelkét oly gondolatokkal akarja megtölteni, amelyek elfeledtetik vele a szellemvilágtól való félelem érzését.” GA17
141. „Hol van ezek szerint a Logosz fizikai teste, amiről a János-evangélium beszél, és aminek mindinkább bele kell kerülnie tudatunkba? Legtisztábban a külső napfényben érezzük. A napfény nem pusztán anyagi fény, a szellemi szemlélet éppen úgy a Logosz ruházatát látja benne, mint fizikai testünkben lelkünk ruháját.” GA103
140. “A „szellemnek” csak akkor van számunkra jelentősége, ha konkrét részleteiben szól hozzánk, ha minden pillanatban konkrét részleteiben nyilvánul meg, ha vigaszt, áhítatot, örömet tud nyújtani.” GA223
139. „Az emberek ma még azt hiszik, hogy fogalmi képességükkel pusztán a külső érzékszervi észleleteiket kell osztályozniuk, és így tovább; de csakis akkor fognak helyesen eljárni, ha a XV század közepe óta kifejlődő gondolataikat a szellemi világra alkalmazzák, amelyben fizikai testet öltésük előtt léteztek.” GA296
138. „Az igazi gondolkodás az, amikor aktivitásunkkal teljesen a gondolkodásban élünk. A gondolkodást a legtisztábban, a legvilágosabban úgy alakíthatjuk ki, ha teljesen eltekintünk a külvilágtól és átadjuk magunkat az önmagát létrehozó gondolkodási folyamatnak. Akkor észleljük, hogy az egyik gondolat a másikból fejlődik ki és azt is észleljük, hogy a gondolatok sajátságos egymásból keletkezése az ember benső világában zajló lelki átélés.” GA78
137. „…a szellemi világhoz fűződő igazi kötődéshez nem vezethet sem a haláltól való félelem, sem pedig egyéb, ezzel kapcsolatos érzés. Ahhoz a szellemi világ igazi, valóságos megismerésére, a szellemi világ valóságának megértésére van szükség. A szellemi világ valóságának ilyen megértése pedig ma csakis azáltal jöhet létre, hogy a természettudományos felfogáshoz szellemtudományos gondolkodásmódot fűzünk hozzá.” GA182
136. „… mi értelme azt mondani az embereknek, hogy a Nyugat bizonyos titkos centrumai felelősek ezért vagy azért a dologért, először is el kell hitetni velük, hogy léteznek ilyen titkos társaságok. Épp ez a dolog az, ami alapvető feladat: az ilyen titkos társaságok létében való hit felébresztése.” GA186
135. „…az erős szellemiség nem kerüli az anyagot, hanem alakítja, gyakorlati szellemi módon működik benne.” GA79
134. „Elmondhatjuk, hogy a szellemi világot akkor ismerjük helyes értelemben, ha a felőle való gondolkozás és beszéd módja a szellemi világból származik.” GA182
133. „Semmit sem kaphatunk, ami nagyobb jelentőségű lenne, mint a szellemtudomány megismerése. Csak ez tesz minket valódi emberekké, ezzel érhetjük el, hogy szívünk korunkban is elégedett legyen, lelkünk pedig önmagával harmóniába jusson.” GA130
132. „…szociális bűnnek kell tekintenünk azt az élvezetet, amelyet nem kompenzál valamilyen formában a társadalomhoz való egyenértékű hozzájárulás. Semmi sem maradhat értéktelen a társadalom számára. A természeti és szellemi rendben nincs semmi, ami ne a közösből élne.” GA186
131. „Csak azért nem vagyunk gondolkodó állatok, mert a gazdasági életen kívül van jogi életünk, politikai életünk, államéletünk és szellemtudományunk, földi szellemi életünk. A gazdasági élet tehát többé-kevésbé az emberalattiságba taszít.”GA193
130.„… az ember mindenkor kereste is a világ megismerését, mert tudja, hogy ami a világfejlődés titkaiban rejlik, az összefügg saját lényével.” GA79
129. „A szellemtudomány legmélyebb valónkat kívánja megragadni, amely a szellemi világokból érkezve születésünkkel jut földi emberi létünkbe, azután halálunkban hagyja el, hogy új feladataihoz átlépjen a szellemi világokba. Hogy az emberi lélek számára mi a szellemtudomány jelentősége, azt egészében csak úgy ragadhatjuk meg, ha az érzelmeknek megfelelően is megnézzük a külső világhoz és az emberi élethez fűződő valóságos viszonyát.” GA182
128. „Sokkal többet kideríthetnének a dolgokról, ha „álmodnának” felőlük, mint értelemszerű rágondolással.” GA223
127. „Most korunk komoly helyzetének tudtában kell lennünk. Ezért az ilyen együttlét számomra, mondhatnám, különösen fontos, komoly esemény, és éppen e katasztrofális időben szeretném, ha egészen igaz módon és becsületesen áthatnák magukat a szellemi összetartozás tudatának szükségességével, antropozófus mondásunknak megfelelően.”GA182
126. „Éppen az emberi lét értelme, hogy belső világunkban legyőzzük a sötétséget, hogy felismerjük a Logosz világosságát.” GA103
125. „Ha kimondunk egy szót, – fa, Nap, stb., – mindig meghatározott formát adunk a levegőnek. Ha az abc-t a-tól z-ig kimondanánk, a levegőnek igen bonyolult formát adnánk. Kérdezzük meg ezúttal, mi jönne létre, ha valaki valóban megtenné?(…) Milyen forma lenne ez? Az emberi étertest formája lenne.” GA279
124. “Mert nem arról van szó, hogy elvontan igazunk legyen – ebben az esetben mind az egyik, mind az azzal ellentétes állítás általában hamis -, hanem arról, hogy fejlesszük ki a képességet arra, hogy valóban saját ítéleteket alkossunk. És a szellemtudomány jó útmutató lehet az önök számára ebben.” GA186
123. „Az emberiség ősi és örök törvénye, hogy az egyik területen nyert képességeket csak a másik terület képességeinek visszahúzódásával lehet elérni.” GA130
122. „Szerintem a legerősebb materialista is vallásos ember, mert nagy általánosságban a vallásra vonatkozóan nem az a fontos, hogy valaki ezt, vagy azt vallja, hanem az, hogy az ember lelkében, vagy ha a lélek létezését tagadja, egész emberségében mennyire érzi magát a világ mivoltához kötöttnek.”GA78
121. „De pontosan attól lesz az ember kapcsolata a géppel annyira romboló jellegű, hogy a gép szellemi tekintetben ennyire átlátható, és hogy minden, ami a gépet jellemzi erőkben és erőösszefüggésekben, az maradéktalanul megragadható az emberi érzékszervek és az emberi értelem segítségével. A gépnek ez a vonása az, ami az ember szívét és lelkét teljesen kiszívja, ami az embert kiszárítja, ami az embert nem-emberivé teszi.” GA296
120. „A szeráfok belső életét ennek a különösen Közép- és Kelet- Európában meghonosodott lelkesedésnek a révén kell elképzelnünk, amennyiben ez a belső lelkesedés tudatosságra emelkedik és egységes tudati elemmé válik. A kerubok tudatát teljesen kitisztult ragyogó tudatnak kell elképzelnünk, ahol a gondolat közvetlenül fénnyé alakul és mindent beragyog. A trónokét pedig úgy, hogy kegyelmet hordoz, az egész világot hordozza.” GA233a
119. „A szellemi világ titkairól való tudásunknak lelkünk számára mindig, minden órában, minden pillanatban intenzív és mély jelentősége van. Amit személyesen távolinak vélünk, az néha éppen igen közel van ahhoz, amire lelkünk legmélyének szüksége van.” GA182
118. „Az egyedül élő ember nem alakít ki szociális gondolkodásmódot sem, szociális érzést sem és szociális ösztönöket sem. A társadalmi élet csak a megfelelő közösségben fejlődhet ki.” GA193
117. „A Földön olyan világ van, ahol szükség van merészségre a változtatásokhoz. Most éppen ahhoz kell a bátorság, hogy azokat az embereket, akik még rendelkeznek némi ösztönös tudással, arra sarkaljuk, hogy tudatos ismereteket szerezzenek.” GA348
116. „A szellemtudomány híve számára, aki nem az illúzióval, hanem a valósággal akar foglalkozni, a következő kérdés merül fel: mi akarja magát realizálni közvetlenül az adott Valóságban?” GA186
115. „Az igazság mindenkor elérhető, és különféleképpen lehet megérteni.” GA130
114. „Az isteni teremtésben sohasem lehet szó arról, hogy valami a korábbinak puszta megismétlése, így minden állapotnak megvan a maga meghatározott feladata. Földünk hivatása az, hogy azok a lények, amelyeket fejlődésük ideköt, a szeretetet a legmagasabb fokra fejlesszék.” GA103
113. „Ha már most rákényszerülünk is a többé-kevésbé absztrakt beszédre, ezt absztrakttá vált nyelvünk okozza: belső lelki mivoltunkban nem lehetünk ilyen absztraktak, ha szellemtudományosan akarunk ábrázolni valamit, itt mindennek képekben kell végbemennie. Lelkünk előtt képeknek, imaginációnak kell lenniük.” GA223
112. „Csak úgy kerülhetjük el azt a kísértést, hogy tévedésbe essünk és gonosszá váljunk, ha magunkba fogadjuk és átérezzük azt, amit a Golgotai Misztérium az emberiség fejlődésébe belehozott.” GA296
111. „…ebben az időben az emberiség egyben a legnehezebb vizsgáján is keresztülmegy, a vizsgán, ami abban áll, hogy a legbensőbb erejéből kell a szellemhez fordulnia. Ha nem keressük fel őket szabadon, akkor ma nincsenek kinyilatkoztatások, mivel a XV. század közepe óta a tudati lélek korában élünk, amikor mindennek a tudat fényébe kell kerülnie.” GA193
110. „És ami az embernek Goethénél feltűnhetett, az az volt, hogy valóban még akkor is, amikor a tudományos kutatás szűkebb területével foglalkozott, pl. a növényekkel, az állatokkal, a színekkel, az alap mindig az a tendencia volt, hogy az emberi konkrét tudományokból elérjen a világrejtélyekre vonatkozó átfogó tudományhoz.” GA78
109. „Az egész halál és újabb születés közti élet legkülső tevékenysége az állatvilág megismerése; nem úgy, ahogy mi itt megismerjük – hiszen mi csak külső oldaláról ismerjük meg -, a halál és az újabb születés közti életben egyre pontosabban megismerjük az állatok tulajdonképpeni világát.(…) Mert fizikai testünket bizonyos mértékben minden állatinak összegzéseként készítjük elő.” GA182
108. „Szociális területen csak teljes emberi szívvel lehet működni – ez azonban nem lehetséges, ha az ember nem talál kapcsolatot a kozmosszal, és főként a kozmosz szellemi tartalmával!” GA223
107. „Az emberiségnek gyógyszerként van szüksége a szellemiségre , és gyógyulása csak akkor következhet be, ha ez a gyógyszer beáramlik.” GA130
106. “Semmi sem okozhat nagyobb jót a gyermeknek, mint ha azt, amit cselekszik, azért teszi meg, mert az általa tisztelt emberektől azt hallja a környezetében: „ez a helyes, ezt kell tenni”. És semmi sem rosszabb számára annál, hogy már túl korán, a nemi érés előtt az úgynevezett önálló ítéletre szoktatják rá.” GA296
105. „A földfejlődés régebbi korszakaiban a szellemiség bizonyos mértékig önként jelent meg, most ezt szabad belső tevékenységből kell az emberiségnek az adottságokhoz hozzáfűzni.” GA182
104. „Emlékeznek, hogy két évvel ezelőtt megmutattam itt azt a térképet, amely most a valóságban is megvalósult. Nem csak önöknek mutattam meg. Azt akartam, hogy ezt a térképet akkor megismerjék, hogy meg lehessen magyarázni, hogy egy meghatározott oldalról bizonyos impulzusok jönnek, és van egy törvény, amely szerint, ha ezeket az impulzusokat megismerjük, ha elgondolkodunk rajtuk, ha tudatosítjuk őket, akkor módosíthatóak, akkor más irányt lehet adni nekik. Nagyon fontos, hogy megértsük őket.” GA186
103. „Mi szükséges ahhoz, hogy az egyik lény a másikat szeresse? Az kell, hogy teljesen önálló legyen, hogy meglegyen a teljes öntudata. Igazi értelemben véve nem szeretheti az egyik lény a másikat, ha ez a szeretet nem szabad adomány a másik irányában.” GA103
102. „Az emberek elutasítják, ha a szellemtudomány nézőpontjából arról beszélünk, hogy felettünk más lények is vannak, angyalok, arkangyalok, archék, és a többiek. Szellemi lények hierarchiájára tekintünk és a legmagasztosabb Istenséghez hosszú út vezet. Jelenkorunk emberei nem akarják ezt a megismerő szerénységet. Ezt sokszor úgy fejezik ki, hogy nincs szükségük közvetítőre, közvetlenül a legmagasztosabb Istenhez akarnak fordulni. Holott nem arról van szó, hogy hogyan vélekedünk erről az odafordulásról, hanem hogy lelkünkben valóban mit teszünk, mit élünk át.” GA182
101. „Ha érzésszerűen magunkévá tesszük a körülöttünk levő szellemi világnak ezt a, mondhatni, szent szemléletét, hogy ezt az érzékfeletti világot annak tartsuk, amit a szellemi lények maguk ajándékoznak nekünk, amivel a szellemi lények körülvesznek minket, akkor lehetünk a megfelelő módon hálásak az érzékfeletti világnak ezért az ajándékáért, amit földi-szellemi kultúrvilágként élünk meg.” GA193
100. „Minden, amit az ember szociális kapcsolatban végzett munkájáért fizetségként kap, egészségtelen. A szociális kapcsolatok szempontjából csak az lehet egészséges, ha az emberek nem a saját munkájukból, hanem más szociális forrásokból élnek.” GA186
99. „Az emberiségben bizonyos értelemben egy feszültségnek kell megjelennie, az elégedetlenség feszültségének, aminek folytán az ellentétes oldalból, a tisztán materiális törekvésekből majd kialakulhat a spiritualitásra, a szellemiségre való törekvés.” GA296
98. „A megismerés nyilvánvalóan olyan tevékenység, amelyet bensőleg hajt végre, de ez nem pusztán közömbös tevékenység, hanem olyan tevékenység, amely kapcsolatba kell, hogy hozza őt a világjelenségek lényegével. Olyan tevékenység, amellyel orientálódnia kell arról, hogy saját lénye hogyan helyeződik a világ tényei közé.” GA78
97. „A pillanatnyi szociális kérdések szükségszerű megoldása akkor fog felderengeni, amikor az emberi lelkek felveszik a szellem tudatát, azt a szellemi tudatot, ami a természeti tudat átalakításából áll, abból, hogy a tavaszi-nyári tudat öntudattá: őszi-téli tudattá alakul. Mélyebb értelemben nem a szociális probléma intellektuális tartalma, hanem a szociális problémához szükséges erő függ attól, hogy megfelelően nagyszámú ember tudjon belső világába ilyen szellemi impulzust felvenni.” GA223
96„….ha valaki a felébredés és elalvás pillanatára bizonyos érzékenységet fejleszt ki, akkor éppen ezek a pillanatok adnak leginkább felvilágosítást a szellemi világról.” GA182
95. „…és mint mondtuk, a szellemi világ csak a fizikaival együtt alkotja az igazi valóságot.” GA193
94. „Ha úgy olvasnak antropozófus könyvet, vagy akár ciklust, mint ahogy más könyvet olvasnak, olyan absztrakt módon olvasva, mint más könyv esetében, akkor voltaképpen nincs szükségük az antropozófus irodalom olvasására. Akkor inkább azt javaslom, hogy szakácskönyvet, technikai tankönyvet, vagy hasonlót olvassanak; vagy azt, hogy hogyan lehet eljutni a jó üzletkötéshez, ez hasznosabb lesz. Az antropozófus könyvek olvasásának vagy előadások hallgatásának csak akkor van értelme, ha észrevesszük, hogy mindez csak akkor lesz eredményes, ha azokat egészen más hangulattal igyekszünk felvenni magunkba, mint más esetekben. GA223
93. „A szellemtudomány a fejlődés tényezője és életet ad a kultúrának.” GA130
92. „…az áll az antropozófiai irányultságú szellemtudomány hitvallójaként helyesen a világban, aki tudatában van: a dolgok, amelyeknek ma el kell jutniuk az emberiségbe, azáltal mélyülhetnek el számára, hogy az antropozófia nemcsak tudományként fejlődik, hanem úgy tekinti, mint ami minden érzésébe bekerül, az egész életérzését áthatja, át is alakítja, olyanná teszi, hogy méltó tagként léphet be abba, aminek a jelennel kell kezdődnie, és ami egyedül válhat az emberiség jövőjének üdvére” GA193
91. „Mert az élet számára nincsen fontosabb, még a materiális élet számára sem, mint hogy a szellemiséghez való tartozásunkról átfogó meggyőződésünk legyen.” GA182
90. „Csak annak van ereje, aki a világ valódi történelme értelmében cselekszik vagy hagyja, hogy cselekedjenek, de annak a cselekedetei, aki semmit sem tud, erő nélküli. Ily módon az erő legyőzi az erőtlenséget. Ilyen a külső tett. Az erőnek az erőtlenség feletti győzelme végül is a tudásra és tudatlanságra vezethető vissza.” GA186
89. “Amikor az ember akar, a kozmosz mozgásának részévé válik.” GA257
88. „Éppen azt kellene átélnünk az antropozófiai mozgalomban, hogy az először „gondolatként” befogadott gondolatokat szükségképpen életerőként érezzük át” GA223
87. “A szellemtudományt olyan komolyan kell vennünk, hogy valóban megragadja az egész embert teljes lelkében. Akkor hatni fog a végtagokra, mozgékonnyá teszi őket, az ember alkalmasabbá válik az életre. Itt mindenesetre arról van szó, hogy a tények belső meggyőződésünkké váljanak, a külső meggyőződés nem elég.” GA182
86. „…ha a lélek tudatos, akkor benne az én az uralkodó…” GA316
85. “Egyáltalában ez az, amit el kell érnünk: a képzeteket, amiket kapunk, imaginációkba, képekbe alakítani át. Ha a képeket akár ügyetlenül is készítjük el, ha antropomorfisztikusak is, még ha úgy néznek is ki, mint szárnyas emberek, ezek a lények, ez mellékes. A többi végül is ajándékként ér majd, és aminek nem kell rajtuk lennie, majd csak elesik. Ha csak eléggé odaadó módon mélyedünk el az ilyen képekbe, úgy azt tesszük, ami lassanként felvezet ezekhez a lényekhez.” GA132
84. „Minél inkább szétforgácsolódnak az emberek, annál kevésbé ereszkednek alá a magasztos lelkek az emberek területére. Minél inkább kialakulnak a kapcsolatok, és minél inkább létrejön a közösségi érzés a teljes szabadság mellett, annál inkább fognak a magasztos lények leszállni az emberekhez, és annál gyorsabban fog a földbolygó szellemivé válni.” GA102
83. “A halál utáni állapotokban még az olyan árnyalatoknak sincs a legcsekélyebb jelentőségük sem, hogy az ember liberális volt vagy konzervatív , radikális vagy reakciós. Ezek olyan dolgok, amiknek az ember tagozódása, csoportosítása szempontjából nincs jelentőségük, és amiket csak azért hoznak létre a földön, hogy vissza tartsák az embereket attól a haladástól, amire szükségük lenne, hogy világossá tegyék haláluk utáni tudatukat.” GA141
82. „Az antropozófiának ténylegesen valami olyannak kell lennie, ami képes arra, hogy a valódi antropozófus életét át tudja alakítani, ami szellemivé teszi azt, amit az ember ma csak szellem nélküli változatában tud átélni.” GA237
81. „Fel kell ismernünk, hogy az Antropozófiai Társulatban antropozófiai módon kell dolgoznunk, és hogy legfőbb közös feladatunk az, hogy kapcsolatot teremtsünk az ember és a mennyei világokból érkező ragyogó szellemi fény között, amely fejlődésének jelenlegi pillanatában keresi őt.” GA257
80. „Így az emberiségnek két lehetősége van, és ez szabadságának biztosítéka: vagy Krisztus felé fordul, most már tudatos módon, azzal az érzülettel, mely tudat alatt megvolt benne, miközben a szellemi lét szemléléséből leszállt az intelligencia használatáig, – vagy pedig a szellemi léttől eloldódva önmagát akarja átérezni, és ezzel az ahrimáni hatalmak orientáltságába esik.” GA26
79. “A helyes gondolatok egészséget, a tévesek azonban betegséget idéznek elő. Ez valódi értelemben vett antropozófiai vagy okkult elképzelés.” GA108
78. „Amikor a világ egy bizonyos darabja megjelenik számunkra földi életünk folyamán, akkor azt kell felismernünk benne, hogy a hierarchiák tagjai éppen ezt választották ki a kozmoszban található végtelen számú lehetőség közül, hogy megmutassák nekünk mostani születésünk és halálunk között..” GA236
77. “Mert az istenek nem akarják, hogy az emberekből automaták legyenek, hogy bizonyos módon automatikusan hassanak rájuk, hanem azt akarják, hogy szabad lények legyenek, akik felismerik, hogyan tudnak tovább haladni.” GA177
76. “Az antropozófia azért van, hogy az egész ember megvilágosodjon, tisztelettel és imádással teljen el a világmindenség iránt. A világ minden tárgyába és minden folyamatába vonuljon be az embernek ez a – hogy úgy mondjam – belső lelki áldozati szolgálata; és ez az áldozati szolgálat váljon ismeretté.” GA243
75. “Nem lesz abból igazi szellemtudomány, ha az emberek a mai szokások szerint materiálisán magyarázzák a dolgokat, aztán, mint egy dekorációt, hozzáteszik, hogy a matériában mindenütt ott van a szellem is. Ebben a vonatkozásban egészen különösek az emberek: visszavonulnak az absztrakcióba. De amire szükség van, az a következő: a jövőben nem különböztethetünk meg absztrakt módon anyagiságot és szellemiséget, hanem magában a matériában keressük a szellemet, hogy vele együtt írhassuk le a szellemet is, aztán az átmenetet a szellemiből a matériába is felismerjük, vagyis a materiálisban jelentkező szellemi hatást.” GA194
74. „De nem találjuk meg (Krisztust) , ha gondolatainkkal önzően megmaradunk saját magunkban, hanem csak akkor, ha gondolatainkat más emberek gondolataihoz mérjük, ha érdeklődésünket belső toleranciával bővítjük minden ember iránt, ha azt mondjuk: születésem révén elfogult ember vagyok, a Krisztus-impulzust a minden ember gondolatából eredő átfogó szociális gondolati érzékkel újjászületve találom meg magamban, ha nem kizárólag saját magamat tekintem minden gondolatom forrásának, hanem, ha a lelkem legmélyéig az emberiség egy tagjának tekintem magamat, akkor megtaláltam Krisztushoz vezető utat.” GA193
73. “Ahogy embertársainkkal viselkedünk, úgy viselkedünk magával a Krisztus impulzussal szemben.” GA155
72. „Akkor hat át bennünket gyakorlatban a karma eszméje, ha a moralitásnak, az érzésbeli lelkierőnek bizonyos egyensúlyát alakítjuk ki. Az az ember, aki nem tudja beleélni magát, legalább bizonyos mértékig, abba a gondolatba, hogy ami vele történik, annak végső fokon mégis csak ő maga az oka, az nem fog tudni előre jutni.” GA13
71. „Az ember soha nincs egyedül, hanem, amit tesz, amit véghezvisz, az ugyanakkor alkalom bizonyos számú lények kibontakozására. Az ember finomabb és durvább tettei, a fogalmi és eszmei, valamint a közönséges cselekedetek mind alkalmat adnak az ilyen teremtmények megjelenésének, amelyek az ember erőit ragadják meg, ott tevékenykednek, és amelyeket ismerni kell, ha az ember az életet valóban át akarja tekinteni. Aki ezeket a dolgokat nem látja át, az vakon halad keresztül az életen. Ez nem pusztán valamilyen elmélet vagy elméleti követelmény, hogy szó van róluk, hanem azért beszélünk róluk, hogy ezek a dolgok közvetlenül gyakorlattá váljanak. Mert az ember csak akkor tanulja meg fokról-fokra a jövőben a földfejlődést, ha a helyes módon viselkedik, ha egyre inkább felismeri, hogy ez vagy az a cselekvés vagy körülmény, milyen teremtményeket hív elő. Mindaz, amit az ember tesz, olyan, mint egy felhívás az ismeretlen lények számára.” GA102
70. „A karma megismeréséhez szükséges lelki hangulatot csakis úgy teremthetjük meg magunkban, ha a karmikus ismereteket az istenek részéről történő segítségnyújtásnak tekintjük. Törekedjünk tehát, kedves barátaim, a karma megismerésében egy olyanfajta érzésre, amit a következő képben érzékeltethetnék: Amikor a szellemnek ahhoz a szent területéhez közeledem, ahol megérthetek valamit a karma titkaiból, egyúttal meg kell ragadnom az istenek felém nyújtott kezét is. Ilyen reálisan átélt érzéseknek kell megjelenniük bennünk, ha el akarunk jutni a szellemi világ valódi megismeréséhez, amilyen a karmát kutató megismerés is.” GA236
69. „Nincs gyönyörűségesebb dolog, mint az igazság élménye. Ez sokkal fontosabb és lényegesebb ezoterika, mint az a nagyképű komolyság, amellyel sokszor találkozunk.” GA 317
68. “Főleg azt kell megtanulni, hogy ne élettelenül használjuk mindazt, ami a szellemi világból jön, hanem közvetlenül, élettel telítetten. Holt teóriák helyett élettel teli eszméket, fogalmakat, eleven szemléleteket és érzeteket kell találni – ez a mai kor feladata. ” GA243
67. “Ma tudatos szellemi tudást kell szereznünk, hangsúlyozom, hogy szellemi tudást és nem szellemi látást!” GA219
66. “Ma valóban többre van szükség annál, mint amit valamely szellemi mozgalomhoz csatlakozóknak egyesek nyújtani tudnak, mert ma fel kell ismernünk, hogy az emberiség fejlődésében létének megújulásával állunk szemben.” GA194
65. „Michael leszállt a Földre. Azt, aminek időközben létre kellett jönnie, ahhoz, hogy az emberek intelligenciához és szabadsághoz jussanak, csak a Földön találhatta meg újból, úgy hogy Michael most, a Földön kell hogy megragadja, a Földön kell újból uralkodóvá válnia a most, már az emberiségben működő intelligencia fölött. Ahrimán szemben áll Michaellel, és Michael kénytelen megvédeni azt, amit eonokon át igazgatott az emberek érdekében. Ebben a harcban áll benne az emberiség. Antropozófusnak lenni többek közt azt jelenti, hogy ezt a harcot legalább bizonyos fokig megértjük.” GA237
64. „Az antropozófiának az igazi emberség fényét kell felragyogtatnia a szeretet lenyomatát viselő gondolatokban; a tudás csak az a forma, amelyben az ember tükrözi annak lehetőségét, hogy szívébe befogadja a világszellem fényét, amely azért jött, hogy ott lakjon, és ebből a szívből világítsa meg az emberi gondolkodást.” GA257
63. “Kötelességünk arra törekednünk, hogy a világ szellemének egyre jobban valóságos képe legyen belőlünk.” GA127
62. “Az emberi fejlődés szerencsétlensége nem abban van, hogy az emberek kevéssé bölcsek, hanem abban, hogy a bölcsességet nem tudják felhozni saját lelkükből.”GA157
61. “Ahogy a gondolati életet akarattal átsugározva a szabadsághoz jutunk, úgy jutunk el a szeretethez, ha akarati életünket gondolatokkal hatjuk át.” GA202
60. „Újra vissza kell térnünk az élet komolyságához, anélkül, hogy elveszítenénk magunkban az élet humorát.”GA236
59. „Csak akkor fogja igazán betölteni feladatát, ha törekszünk antropozófiai világszemléletünket olyan erőteljessé tenni magunkban, hogy az teljesen élővé váljon bennünk. Mert azáltal, hogy lelkileg egyesülünk az antropozófiai szellemiséggel, bizonyos fokig őrzőivé válunk az emberiség nagy jelentőségű fejlődési folyamatainak.” GA182
58. „Krisztus második eljövetele” azt jelenti, hogy Krisztust érzékfeletti módon látjuk az éterben. Ezért mindenkinek, aki a fejlődés helyes útjára akar lépni, azon kell dolgoznia, hogy elsajátítsa a szellemi szemmel való látás képességét.” GA130
57. “Ha teljesen elfogulatlanul igazi, valódi odaadással benne érezzük magunkat a világban, akkor egy ránk kiáradó kegyelem útján oda jutunk, hogy úgy gondolkodunk, hogy a világot szellemileg fogjuk fel.” GA205
56. „…amit az ember az antropozófia ügyeiről gondol és érez, az nem csak más, mint amit ma más területeken gondol és érez, hanem hogy másképp kell gondolkodni, másképp kell érezni, másképp kell megközelíteni, mint ahogyan máshol szokás. Ez a másfajta megközelítés vagy hozzáállás alapvető az antropozófia megértéséhez, és ez képezi az alapját az élet és a tanulás minden különböző területének antropozófiai megtermékenyítésének.” GA257
55. “A világ bölcsességgel teli irányítását csak akkor értjük meg, ha a világ vezetésének konkrét gondolataitól távol tartjuk az egoista gondolatokat, ha a világfejlődés tragikus eseményeit is megkíséreljük beleilleszteni a bölcsességgel teli folyamatba.” GA178
54. “A keménység elűzi közeledből azt a lelkiséget, amely lelki szemeid megnyitására hivatott lenne, a szelídség eltávolítja utadból az akadályokat és működésbe hozza szellemi szerveidet.” GA10
53. “A Föld pedig, ha a geológus jól megfigyeli – éppen erről beszéltem önöknek nemrég -, már kifejezetten mutatja az öregedés jeleit; elhal alattunk. Szellemi keresésünkkel viszont a Föld elöregedése ellen dolgozunk. Ez a tudat kell, hogy áthasson bennünket.” GA194
52. „ Az igazi antropozófusnak tudnia kell, hogy ma miről van szó: felismerni az Ahrimán és Michael között folyó harcot, és részt venni benne.” GA237
51. „A szellemi világ titkairól való tudásunknak lelkünk számára mindig, minden órában, minden pillanatban intenzív és mély jelentősége van. Amit személyesen távolinak vélünk, az néha éppen igen közel van ahhoz, amire lelkünk legmélyének szüksége van. A fizikai, érzéki világ esetén arról van szó, hogy megismerkedjünk vele, hogy tartalmát megismerjük. A szellemi világnál lényegében arról van szó, hogy átgondoljuk, felidézzük a róla kapott gondolatokat, képzeteket; akkor lelkünkben olykor egészen öntudatlanul dolgoznak ezek a gondolatok. Amin lelkünk ilyenkor dolgozik, az látszólag igen távoli lehet és éppen lelkünk magasabb régiójához van valójában igen közel.” GA182
50. „Ahhoz, hogy a szabadság valóban élni tudjon az emberi cselekedetben, szükséges, hogy amit a szabadság fényében hajtunk végre, az semmiképpen se függjön az ember fizikai és éteri organizációjától. Ami „szabad”, az csakis az „én”-ből történhet, és az „én” szabad működésével kell együtt lendülnie az asztráltestnek, hogy a működést átvihesse a fizikai- és étertestre.” GA26
49. “… egy kép megfestéséhez festőnek kell lenni, de a kép szépségének és belső tartalmának átéléséhez nem kell festőnek lenni, csak itt kell adnunk magunkat az elfogulatlan, világos emberi természetnek. A valóságban így van ez a szellemtudománynál is. Ahhoz, hogy gondolatokban megfessük”, szellemi kutatónak kell lenni, de ha előttünk van,ahogyan az erről szóló előadások és az irodalmunk ábrázolják, akkor olyan, mint a kép a néző előtt, aki maga nem festő. Az embernek semmi másra nincs szüksége, mint átadni magát elfogulatlan, világos valóság érzékének- és gyógyító hatás éri a szellemi világ ábrázolásától!” GA231
48. “Ha az ember a halál után nem láthatja étertestében a Krisztus-impulzus fiatal csíraerőit, az olyan, mintha állandóan földrengések vagy tűzhányók kitöréseinek közepette kellene élnie.” GA148
47. „Az intelligenciának ezt a korszakát fel kell használni arra, hogy az ember a tiszta intelligencia segítségével illúzióktól mentesen felemelkedjék a szellemi élethez.” GA237
46. “Az emberiség jelenleg olyan eshetőség előtt áll, hogy vagy megérti a spirituális életet, megérti, hogy amit ma a fejtegetésem elején leírtam, az realitás, vagy pedig tagadja ezt. Ha azonban ma tagadja, úgy nem képes már szabadon gondolkodni, hanem Arimán, az arimáni hatalmak kezdenek az emberiségben gondolkodn” GA214
45. „Az Én a cselekvő lény, ő teszi képessé az embert arra, hogy ne csak megismerje, mi a fejlődés, hanem azt létre is hozza.” GA58
44. „Mindenütt, ahol az emberiségben elemi morális impulzus tör fel, az az ember embermegértésből és emberszeretetből ered, ezek a tulajdonképpeni hajtóerők. Alapjában véve abból él az ember, mint szellemi lény többi ember között , hogy ezt az emberszeretetet és embermegértést fejleszti .” GA230
43. „Ha az ember nem hajlandó arra, hogy éppen sorsa tekintetében bizonyos higgadtságot tanúsítson, ha mindig lázong sorsa ellen, ha örökösen elégedetlen vele, ha a saját fejét követve belekontárkodik a sorsba, akkor tulajdonképpen úgy cselekszik, hogy állandóan megzavarja az isteneket sorsa alakításában. Sorsunkban csak úgy élhetünk, ha az életet higgadtan tudjuk fogadni.” GA236
42. „Ha valaki elég érett arra, hogy olyan erős impulzust kapjon Krisztustól, amely, ha rövid időre is, de a vérkeringését úgy befolyásolja, hogy ez a krisztusi hatás különleges vérkeringésben, egészen a fizikaiakig lenyúló hatásban fejeződik ki, képes az illető akkor arra, hogy fizikai testén belül váljék beavatottá.” GA112
41. „Az élet Krisztussal áthatottá válhat, ha az ember átérzi: Krisztus az a lény, aki az emberi léleknek megadja saját érzékfelettiségének szemléletét.” GA26
40. „Ennek a michaeli korszaknak éppen az a sajátossága, hogy annak, amit be kell látnunk, feltétlenül el kell jutnia érzéseinkbe is.” GA237
39. “Ahol igazán szívükben értik az antropozófiát, ott a szívek összedobbanhatnak, anélkül, hogy a fejek összeütköznének.” GA260
38. „…az antropozófia minden esetben a tudomány szintjén kezdődik, a művészetet fogalmainak megelevenítésére hívja, és vallásos elmélyülésben végződik” GA257
37. “A morálisnak csak ez a meghatározása lehetséges: morális az, amit az ember olyan erők segítségével határoz el, amelyek függetlenek testétől.” GA157
36. „Azáltal fogadja tehát be az ember Krisztus erejét, hogy önként fogadja be, és senki sem tudja befogadni, ha nem szabad akaratából teszi. Ez azonban csak azáltal vált lehetővé az ember számára, hogy Krisztus a Földön vált emberré, hogy arra volt elhivatva, hogy a Földön váljék emberré.” GA110
35. “Az antropozófiának legkevésbé az a dolga, hogy a fejeket gondolatokkal töltse meg. Az antropozófia azért van, hogy az egész ember megvilágosodjon, tisztelettel és imádással teljen el a világmindenség iránt. A világ minden tárgyába és minden folyamatába vonuljon be az embernek ez a – hogy úgy mondjam – belső lelki áldozati szolgálata; és ez az áldozati szolgálat váljon ismeretté.” GA243
34. „Tulajdonképpen mindenkinek éreznie kellene, aki az antropozófiai mozgalomhoz tartozik, hogy csak úgy értheti meg karmáját, ha tudja: személy szerint neki szól a felhívás, hogy a természet könyvében szellemileg olvasson, hogy találja meg a természet szellemi hátterét, miután Isten a közbeeső időre a kinyilatkoztatást adta.” GA237
33. “Sohasem szabad visszariadnunk attól, hogy a dolgokat irányítsuk. Meg kell hogy ragadjon bennünket az az impulzus, ami a jelenkor szükségszerű impulzusa, hogy megtegyük azt, aminek meg kell történnie, tekintet nélkül arra. hogy mik azok a következmények – ebben az esetben is –, amelyek egyik vagy másik oldalról létrejönnek.” GA178
32. “Végtelenül sokat jelent ennek a titoknak a kimondása: a pünkösdi esemény óta a Krisztus-lény az emberi lelkeknél van a Földön; korábban nem volt az emberi lelkeknél a Földön. Az, amit a Krisztus-lény a János-keresztelő és pünkösd között átélt, azért történt, hogy egy isten szellemi világbeli lakhelye felcserélődhessen a földi szférában lévővel.” GA148
31. „Antropozófus tehát csak olyan ember lehet, aki az ember és a világ mivoltára vonatkozó bizonyos kérdéseket olyan életszükségletnek érez, mint az éhséget és szomjúságot.” GA26
30. “A XX. század végére eltelik egy évszázad a Káli Juga lezáródása után: ekkor az emberiség vagy az egész civilizáció sírjához érkezik majd, vagy pedig annak a korszaknak kezdetén találja magát, amikor olyan emberek vívják meg lelkükben Michael harcát a Michael-impulzus győzelméért, akik képesek egyesíteni szívükben az intelligenciát és a spiritualitást.” GA240
29. “…a mai kortárs megismerő ember a következőket mondja: idáig terjed az emberi megismerés, tovább nem tudunk jutni. – egyszerűen azért mondja ezt, mert az emberi megismerés határterületénél nem tudja elhatározni magát, hogy a puszta gondolkodástól, a puszta képzetalkotástól átlépjen az átéléshez.” GA178
28. “Bár Buddha tanítása bizonyos értelemben erkölcsös tanítás , a Krisztus-impulzus nem tanítás, hanem tényleges hatalom, amely ekként is működik, és egyre inkább áthatja az emberiséget erkölcsi erővel.” GA130
27. „A nagy döntések ideje ez: azoké a nagy válságoké, amelyekről minden idők szent könyvei beszélnek, és amelyek alapján a mi korszakunkról szólnak. Mert éppen az a különös Michael impulzusaiban, hogy sorsdöntőek, és hogy éppen a mi időnkben válnak sorsdöntővé.” GA237
26. “Michael szándéka az, hogy az ember szabad lény legyen, olyan, aki saját fogalmaival és ideáival be is látja azt, ami a szellemi világból számára megnyilatkozik.” GA240
25. „Michael helyes orientációt ad, mikor az embert az őt körülvevő világ megismerésére és cselekvésre készteti.” GA26
24. “…. létezik egyfajta gát az immoralitásnak a szervezet rejtett erőibe való mélyebb behatolása előtt. Ez a cselekedeteinknek vagy gondolatainknak a szervezet erőibe való behatolásával szembeni ellenállás abban áll, hogy a születés és halál között elkövetett cselekedeteinket TUDATOS KÉPZETEINKKEL kísérjük.” GA10
23. „Egy ember sorsára alapjában véve hallatlan belső áhítattal, mélységes belső tisztelettel kellene tekintenünk, mert egy emberi sorsot szemlélve az istenek egész világa előtt állunk.” GA236
22. „Az embernek a belső nyugalomhoz szellemi önmegismerésre van szüksége.” GA26
21. “…azt kell hangsúlyoznunk, hogy a szellemi világba való bejutás csak úgy lehet előnyös és szerencsés, ha az ember élesebbé teszi tudását, megkülönböztető-képességét és ítélőerejét. Ez pedig semmi mással nem sikerülhet jobban, mint a szellemtudományos igazságok tanulmányozásával.” GA120
20. “Főleg azt kell megtanulni, hogy ne élettelenül használjuk mindazt, ami a szellemi világból jön, hanem közvetlenül, élettel telítetten. Holt teóriák helyett élettel teli eszméket, fogalmakat, eleven szemléleteket és érzeteket kell találni – ez a mai kor feladata.” GA243
19. “A szellemtudománnyal meg kell ismernie az emberiségnek, hogy lehetséges, hogy saját tettei összefüggenek a természeti eseményekkel…” GA107
18. “Nem vagyunk tehát mindig abban a helyzetben, hogy az esemény időpontjában megtaláljuk a helyes nézőpontot azzal szemben, amit átélünk. A szellemi világban egy egészen másik nézőponton állunk. Itt tudjuk, hogy át kell élnünk valamit az új földi életben, ami kiegyenlítődést teremthet a korábbi élet számára. Megtervezzük az új életet magunknak, amiről bizonyos joggal azután panaszkodhatunk is, ha utóbb csak a fizikai álláspontról ítéljük meg.” GA153
17. „Ha érezzük magunkban az istenit, az isteni világtüzet, amint saját lényünkből lángol ki, és az éteri univerzumban érezzük magunkat, átélve a világ asztrális ragyogásában a szellem megnyilatkozásait: ez felkelti az emberben a szellemi sugárzás belső átélését, és ez az ember hivatása a világmindenségben.” GA236
16. „Az antropozófia megköveteli, hogy a gondolkodás és az érzés teljesen átalakuljon, ne csak tartalmilag változzon.” GA257
15. „Igazán tudatosan átélni Mihály tevékenységét a szellemi világ-összefüggéseken belül annyit jelent, mint a kozmikus összefüggések alapján megoldani az emberi szabadság rejtélyét, annyira, amennyire ez a földi ember számára szükséges.” GA26
14. “Ha azonban bepillantunk a kor mélységeibe, észrevesszük, hogy a lélekben mégiscsak van valami törekvés az aktivitásra, egy olyan vágy, hogy mint lélek összeszedje magát a legteljesebb aktivitásban. Szabad és szilárd belső támaszú csak úgy lehet a lélek, ha belső aktivitása van. Az életben csak úgy tudja kiismerni magát, csak úgy tud tájékozódni a lélek, ha tudatára ébred önmagának, és ha tudja, hogy csak ahhoz kapcsolódik igazán, amit egy tevékenységben van módja átélni. A szellemi világból is csak azt képes belátni, amit tevékenyen tud megélni, amit valamilyen tevékenységben vív ki magának.” GA153
13. „A szellemi dolgokat csakis a megtapasztalás által lehet bizonyítani. Ez azonban nem igaz a megértésükre.” GA257
12. “Ha azonban bepillantunk a kor mélységeibe, észrevesszük, hogy a lélekben mégiscsak van valami törekvés az aktivitásra, egy olyan vágy, hogy mint lélek összeszedje magát a legteljesebb aktivitásban. Szabad és szilárd belső támaszú csak úgy lehet a lélek, ha belső aktivitása van. Az életben csak úgy tudja kiismerni magát, csak úgy tud tájékozódni a lélek, ha tudatára ébred önmagának, és ha tudja, hogy csak ahhoz kapcsolódik igazán, amit egy tevékenységben van módja átélni. A szellemi világból is csak azt képes belátni, amit tevékenyen tud megélni, amit valamilyen tevékenységben vív ki magának.”GA153
11. „Az isteni szellemiség az emberi princípiumon áthaladva olyan létet él át, amelyet azelőtt nem nyilatkoztatott meg.” GA26
10. „A hála útján az ember konkrétan átéli a moralitást. Ami az ember kedélyvilágában nem a hála érzéséből indul ki, az a moralitás terén legfeljebb csak elvont fogalmakig jut el. A hálaérzésből fejlődik ki minden.” GA305
9. „Érzelmi alapot kapunk a karma megértéséhez, ha meditálunk azon, valóban átgondoljuk azt, hogy az Atya a karácsonyi gondolat hordozója, de elküldi a Fiút, hogy beteljesedjék a húsvéti gondolat, és a Fiú azután hírül adja a Szellemet, hogy a pünkösdi gondolattal kiteljesedjék az ember földi életének hármassága.” GA236
8. „Akik semmilyen különösebb indítékot nem éreznek arra, hogy saját fejlődésükért valamit is tegyenek, könnyen kijelenthetik, hogy az emberi élet szellemi hatalmak vezetése alatt áll és ebbe a vezetésbe nem szabad beleavatkozni; nyugodtan meg kell várni azt a pillanatot, amikor a szellemi hatalmak jónak látják, hogy a lélek előtt egy másik világot tárjanak fel.(…) A vezetés bölcsessége éppen abban áll, hogy belém helyezte a magasabb tudatállapot csíráit. Csak akkor értem meg ezt a vezetést, ha az ember kötelességének tartom, hogy megismerje mindazt, amit szellemi erők segítségével megismerhet.” GA013
7. “Az úgynevezett makkegészséges emberek, akik nem betegszenek meg, és mindig a legjobb egészségnek örvendenek, azoknál általában olyan régebbi földi életekre kell tekintenünk, ahol a legmélyebben érdeklődtek környezetük minden jelensége iránt, mindent megnéztek, mindent megismertek.” GA239
6. “…minden olyan eszme, amely nem válik eszményképeddé, megöl egy erőt a lelkedben, az eszményképeddé vált eszmék pedig életerőket teremtenek meg benned.”GA10
5. „Ha ma úgy beszélünk, hogy gondolataink Krisztuséi is lehetnének, akkor olyasmit helyezünk szembe az ahrimáni hatalmakkal, ami megóv bennünket attól, hogy áldozatul essünk nekik.”GA26
4. “Morális szempontból egyáltalán nem jó, ha valakinek álláspontjai vannak. Nyitott szemmel látni mindent, ami körülvesz, ez a fontos.”GA155
3. “A logikus gondolkodással átélünk valamit, átélünk egyfajta lelkiismeretet, és ha ezt kialakítjuk, akkor lelkünkben kifejlődik egy bizonyos felelősségérzet az igaz és a hamis iránt, enélkül pedig nem sokra megyünk a magasabb világokban.” GA119
2. „Egy matematikai állítás igazsága egy szempillantás alatt felismerhető, de ennek megfelelően élettelen. Az antropozófiai igazság élő dolog. A meggyőződéshez nem lehet egyetlen pillanat alatt eljutni; az élő, és folyamatosan növekszik.” GA257
1. „Mert Michael megérteni annyit jelent, mint megtalálni az utat a Logoszhoz, az Ő logoszságát ma, itt a Földön az emberek között élő Krisztushoz.” GA26
+1 J. W. GOETHE: A ZÖLD KÍGYÓ ÉS A SZÉP LILIOM: “…egy ember magában semmit sem tehet, csak ha másokkal jókor összefog.”