Állam az államban
„Mármost, nem minden testvériség szabadkőműves. Vannak mindenféle változatok, mint az illuminati Németországban, és a három alsó fokhoz hozzátesznek három felső fokot [33 = 3 + 3!]. Bizonyos testvériségekben vannak tagok, akik a felsőbb fokokban egyfajta közösséget alkotnak más testvériségek magasabb fokú tagjaival. Önök tudják, hogy a jezsuiták harcolnak a szabadkőművesek ellen és fordítva. Mindazonáltal a magas fokú szabadkőművesek és a magas fokú jezsuiták egy külön testvériséget alkotnak, államot az államban. Gondolják el, mit érhetnek el a világban, ahol az egyik oldalon rendelkeznek egy magas fokú szabadkőműves közösséggel, amely eszközként szolgál bizonyos munka elvégzésére, létrehoznak egy megállapodást egy bizonyos magas fokú jezsuita közösséggel, és azután együtt dolgoznak, hogy elérjenek bizonyos célokat. Egy ilyen apparátus létrejött azon a területen, mely Európa északnyugati részén fekszik Hollandia és Franciaország között [ez voltaképpen Belgium, a mai Európai Unió központja, és itt volt sokáig a Jézus Társaság székhelye is, v.ö. Imago, p. 937., Sol in Leone Belgico, ’Nap a belga oroszlánban’; Loyola 1528 után évente meglátogatta Németalföldet és Angliában is járt: „Amikor először visszatért Flandriából, akkor kezdett komolyabban foglalkozni a szellemi munkával”, Autobio., 1900, p. 114-115]. Ez jelenleg (1916) nem működik, de bizonyos idővel ezelőtt speciális hatások indultak ki innen, melyeket ugyanúgy használt az egyik áramlat, mint a másik, és nagy hatást gyakoroltak…
…Az okkult testvériségek másik típusa, amely ugyanezeket a dolgokat követi, de más módon, ért hozzá, hogyan hasson sokkal mélyebben az emberi erőkre. A jezsuita rendek ilyen okkult testvériségek közé tartoznak. A jezsuitizmus teljesen az okkultizmuson alapszik. Egyszer már beszéltem önöknek erről a karlsruhe-i előadásciklusban [GA 131, Jézustól Krisztushoz], ahol leírtam a gyakorlatokat, melyeket a tanítványoknak el kell végeznie, hogy jezsuitává váljanak. Ezek a gyakorlatok azon a tényen alapulnak, hogy az ember, aki részt vesz a kultuszban, ahelyett, hogy étertestében érintenék, ezek a dolgok az asztráltestét ragadják meg. Minden jezsuita nevelési tréning arra törekszik, hogy a jezsuitának erőket adjon, melyek képessé teszik őt, hogy műveit vagy cselekedeteit oly módon hajtsa végre, hogy képes legyen belevinnie magát úgyszólván az ember asztrális impulzusaiba.A [-z okkult] jezsuiták olyan helyeken is működhetnek, ahol nincsenek jelen. Vannak bizonyos csatornák az emberi életben, melyeken keresztül működni lehet, így a jezsuiták is dolgozhatnak azokon a helyeken, ahol nincs megengedve számukra, hogy jelen legyenek. Egy példát szeretnék bemutatni önöknek arról, hogyan működik a jezsuitizmus, amikor akadálytalanul megteheti és követheti az impulzusait, amikor a jezsuita mindent véghezvihet a módszereivel, hogy az ember asztráltestére hasson. Van egy nagyon jó példa,… s ez a jezsuita állam Paraguayban…[1610-1768 között állt fenn].
…A műveltebb európai népeken nem dolgozhatnak olymódon, ahogy leírtam; mindazonáltal kisebb mértékben van lehetőség, hogy az ember asztrális és étertestén dolgozzanak, és ezt azután a fizikai testbe vigyék a rezgések útján. Mindez az ahrimáni módszerekkel, az ahrimáni erőkkel végzett munka, amely láthatatlanul szövődik közöttünk, és ezt a módszert össze lehet hasonlítani azokkal, melyeket a jezsuiták használtak Paraguayban a 17-18. században. Hatást gyakorolhattak ezeknek az indiánoknak az asztráltestére, akiknek a fizikai teste lágy volt [ezoterikus értelemben]. Ma másképp kell dolgozni az embernek; figyelembe kell venni a tényt, hogy ha önök az ember gondolkodását, mint olyat befolyásolják, nagyon fontos az, hogy nem lehet hatni az ember gondolkodásának irányaira úgy, hogy az ne venné észre. Nem azt mondom, hogy az emberek így tesznek. Nem, hanem az ahrimáni lények teszik ezt az emberek által. Ezek az emberek az ahrimáni lények eszközei. Így számosan hiszik, hogy amikor valamilyen ítéletet alkotnak, azt a saját meggyőződésükből fakadó döntés alapján érik el. Ez helyes lehet egy felületes módon, de láthatják, hogy nem helyes, amikor mélyen behatolnak egy helyzetbe és azután ez a helyzet megváltoztatja magát. Ma az embereknek az a véleményük, hogy nem hisznek a tekintélyeknek. Nem vesznek át semmit egy tekintélytől, de nem ismerik fel, hogy a dolgok hogyan képesek belopózni a lelkükbe; ezt nem veszik észre…”
Rudolf Steiner: A jelen és a múlt elemei az emberi szellemben (GA 167) – fordította: Z. Tóth Csaba, 2012. forrás: orszagepito.net