Az antropozófus kibuc: Harduf
Izraelben, Galilea szent földjén, ahol az idők fordulóján kozmikus jelentőségű szavakat, tetteket éltek meg, a szellemtudomány indíttatására 1982-ben megalapították a Harduf kibucot. Maga a kibucmozgalom akkoriban már százesztendős múltra tekintett vissza, amely a zsidóságon belül elsősorban a vérség és a vallás erején alapult; sokan úgy tartják, hogy gyökerei a cionizmus és a kommunizmus sajátos egyvelegéből táplálkoznak. A “kibuc” szó maga a héber “csoport”, ill. “összegyűjt” szavakból ered.
Az antropozófia szerint minden nép egyedi sajátosságaot hordoz magába. A zsidóság organizációja lehetővé teszi az új szellemi impulzusok felvételét és megvalósítását. Ezért a közösségi korimpulzus a kezdetektől fogva befogadásra talált, meghatározó volt az akarat az intenzív közösségi élet megélésére. A közös tulajdon, használat, gondozás körébe bizonyos helyeken a nők és gyerekek is beletartoztak. A gyerekekre mindenképpen erősen hathatott a kibuc legkülönbözőbb tagjainak széles körű, utánzásra érdemes gondolati, érzelmi, cselekvési mintája, a több oldalról körbeölelő, sokrétű figyelem. Egy ilyen lelki térben érthetően kevésbé érvényesülhet az a szülői szándék, hogy saját hivatása, beállítottsága éljen tovább a gyermekében, így könnyedebben, biztosabban bontakozhat ki az egyedi személyiség.
A Harduf kibuc azokat az embereket gyűjti egybe, akik a mindennapi élet legkülönbözőbb területein keresik a lehetőségeket, hogy feladataikat, munkájukat eleven szellemiséggel, megújító élettel hassák át az antropozófia segítségével. Közösségükhöz folyamatosan csatlakoznak újabb és újabb családok. Az első években még kötetlenebb a kapcsolat. Tanfolyamokkal segítik a kapcsolódást Harduf szellemiségéhez, lelkiségéhez, a lehetséges munkaterületekhez, ezek után történhet meg az igazi befogadás. A befogadottak lakhelyeit a közösség építi fel.
A kezdetek óta sokrétű tevékenységet folytatnak itt az oktatás, a szociális terápia és a rehabilitáció, az orvostudomány, a művészetek, a mezőgazdaság és a bioélelmiszerek előállítása terén. A Harduf kibuc jelenlegi lakossága megközelítőleg hatszáz fő, negyedük olyan felnőttek és sajátos nevelési igényű gyermekek, akik koruk szerint az egyik rehabilitációs otthon gyógyító légkörében élik mindennapjaikat. Összesen négy ilyen működik a kibucban.
A százhektáros földön szellemtudományos szempontok alapján munkálkodnak, a legnagyobb az organikus farm, amelynek szíve a tehenészet. Ez egyben Izrael első és egyetlen biotejüzemét is jelenti. A biodinamikus gazdaságok legfontosabb állata a tehén, ezért igyekeznek minél jobb feltételeket biztosítani számukra: biotáplálékot kapnak, és szükség esetén alternatív gyógymódokkal kezelik őket. Az exportra is jutó tejtermékek mellett a tehenészetből kikerülő komposzt is rendkívüli értéket hordoz a biogazdaság számára. A gazdaság dolgozói kidolgoztak egy egyedi módszert, melynek segítségével a terület talaját tehéntrágyával dolgozzák át, így telítve élettel a kibuc földjeit. Eljárásukat később egész Izraelben átvették.
A kedvezőnek egyáltalán nem mondható természeti adottságok mellett a zsidó gazdálkodók helyi és európai biofarmok sok éves tapasztalatára alapozva termesztenek zöldségeket, fűszernövényeket és olívabogyót. A háztáji kertekben szőlővel és gyümölcsfákkal is foglalkoznak. Biofarmjuk termékeivel nemcsak saját bioboltjukban és gyönyörű vegetáriánus éttermükben találkozhatunk, hanem kivitelre is termelnek. Hardufban a tágabb környezetben élőknek is tudnak munkát biztosítani.
Igyekeznek jószomszédi viszonyt ápolni a szomszédos falvakkal. Ezen szándékuk mögött az arab-zsidó megbékélés igénye él. Fórumokon, különböző programok, tanfolyamok, képzések segítségével igyekeznek elérni a kölcsönös megértést, erősíteni az összefogást, hidat építeni az országban élő két nép között.
A Hardufban 1989-ben alapították meg Izrael első Waldorf-iskoláját. Napjainkban már húsz Waldorf-iskola várja Izraelben a gyerekeket. A közösség iskolájának alsó tagozatába 260 gyermek, míg a felsőben 300 diák tanul, de vannak osztályok a speciális oktatást igénylők számára is.
Kiemelten fontos a gyógypedagógiai terület. A közvetlen kapcsolat a gondozottakkal, a személyre szabott terápia a közösségi együttélés során tudja igazán kibontakoztatni harmonizáló erejét. A gondozottak három különálló házban élnek korcsoportok (gyerekek, tizenévesek, felnőttek) szerint. A negyedik házban már kötetlenebb kapcsolódással segítik, kísérik pár évig a gyógyultak visszailleszkedését a társadalomba.
Hardufban a gyógyászatban is megjelenik a szellemtudomány, klinikájukon antropozófiai terápiákkal segítik a betegeket: integratív gyógyászatot, zene-, festés-, és színterápiát, ritmikus masszázst, gyógyeuritmiát, továbbá más holisztikus, alternatív gyógymódokat is alkalmaznak.
Fontos kulturális missziót teljesítenek: oktatóközpontjukban művészeti képzéseket indítanak, műhelymunkákat szerveznek, és művészeti kezdeményezéseket indítanak a legkülönbözőbb területeken. Van színház, kórus, euritmia- és beszédképzés.
Saját könyvkiadójuk oktatással, lelki élettel, művészetekkel kapcsolatos könyveket jelentet meg elsősorban héber nyelven.
Harduf nyitott a külvilág előtt, látogatókat fogadnak, akik megismerik a közösség céljait, mindennapjait, munkáikat, módszereiket.
2007-ben zárult le a hardufi közösség igen jelentős projektje, amikor hosszas előkészületek után levágták magukat az országos szennyvíztisztító hálózatról. Két azonos, de más helyen üzemelő gyökérzónás rendszert építettek, hivatalos engedély birtokában a megtisztított vizet öntözésre használják.
Harduf kibuc honlapja>>>