Csanády József: Húsvéttól Pünkösdig
Örök kérdés az, hogy egy szellemi impulzus hogyan tud közösségformáló erővé válni, hogy utána átalakítsa az emberek világát. A Grál-történetben két jelentős közösségi formával találkozik a „jövő lovagja”, aki akkor még csak egy naiv fiatalember, aki keresi a helyét a világban. Parszival először Artusz udvarában találkozik a kerekasztallal, ami a közösség előtti egyenlőség eszméjére épül. Ez a közösség, bár sok dicsőséget és eredményt ért el, mégis hanyatlik. A legaktívabb lovag, Ither, most hagyta el ezt a közösséget, mert a kerekasztal csak nosztalgiázik, de a jelenben nem tud dicsőséget, eredményt felmutatni. A másik közösségi forma a Grál-vár, amely a kereszténység legnagyobb misztériumát őrzi, ápolja. Ez egy hierarchikus szellemi közösség, ezért a Grál-király egyben a szellemi vezető is, itt az engedelmesség az egyik követelmény. Ez a közösség is hanyatlik, mert a Grál-király, Anfortasz egy kísértés által elbukott, és mivel ő hivatott a közösségnek a misztériumot közvetíteni, ezért nincs már élő szellem a közösségben. Parszival a vándorlása során újra Artusz udvarába kerül, amit aztán elhagy, és magányosan folytatja életútját. Később megint visszatér Artusz udvarába, és addig marad ott, amíg méltó nem lesz a Grál-király címére, mert akkor már jön a Grál követe, hogy menjen a Grál-várba. Az artuszi áramlat kiüresedett, szellemtelenné vált, puszta forma lett, a Grál-áramlat, bár szellemi volt, a közvetítő alkalmatlansága miatt a közösség elvesztette a szellemből eredő összetartozás erejét. A közösségi forma szellem nélkül, vagy a szellem közösségi forma nélkül, életképtelen. Parszival mind a kettő – az értelmi lélek tudatszintjének megfelelő – közösségi formát megismeri, megtapasztalja. Azokkal a nehézségekkel és kihívásokkal szemben, amikkel szembenéz ez a két közösség, nem elegendő az értelmi lélek ereje, hanem egy új erő, a tudati lélek ereje szükséges, hogy megújítsa azokat. A tudati léleknek ezért egy nagy kérdést kell megfejtenie: Hogyan tud egy közösségi formában egyszerre jelen lenni a szellemi hierarchia és a közösség előtti egyenlőség? Hogyan lehet ezt a két áramlatot összekapcsolni, hogy az alkalmas legyen a tudati lélek emberének a közösségi életéhez? A Grál-történetben meglepő fordulat történik, Parszival szellemi királysága alatt elviszik a Szent Grált a Grál-várból a messzi „keletre”. A földi keresők számára többé nem elérhető a Grál! Ezek után nem egy ember szolgáltatja ki a Grál misztériumát, hanem a szellemi világból a Grál ereszkedik le azokhoz az egyenlőség alapú közösségekhez, amelyek méltóak rá. Azáltal, hogy a szellemi világba helyeződött át a Grál, bárkihez eljuthat, akinek a szíve tiszta, és az ilyen tiszta szívű közösségeket élő szellemmel táplálja.
A közösségi élet két irányból támogatható, éltethető. Az egyik az egyes emberek lelkiismerete, moralitása, a másik emberhez való viszonya, a másik irány az adott közösség céljához, küldetéséhez legjobban megfelelő működési forma. Úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy a szív és a jog a két pillére minden közösségnek, még a szellemi közösségeknek is. Az Antropozófiai Társaság megalapításánál is az volt az egyik nagy kérdés, hogyan lehet olyan közösségi formát kialakítani, amelyben a szellem „föntről” „lefelé” áramlik, miközben a közösség az egyenlőségre épül. Hogyan lehet feloldani a szellemi hierarchia „vertikális”, és a közösség előtti egyenlőség „horizontális” különbségét? A szellemből ered például az igazság, és egy emberi lélek, ha szabad, nem tehet mást, mint „térdet hajt” az igazság előtt. Egy szellemi igazság nem egyenrangú az emberrel, az igazság sohasem lehet demokratikus, többségi választás eredménye. Az egyenlőség viszont a lehető legemberibb dolog. Az emberek közötti kapcsolódás a szívtől szívig, lélektől lélekig áramlik, mindenféle alá- vagy fölérendeltség nélkül. Csak a szeretet által lehetséges az egyéni lelken kívüli, egy másik emberi lelket egyenrangú társnak tekinteni. A szellemi hierarchia minősége ezért az ember fölötti igazság, a közösség előtti egyenlőség minősége pedig az egymás mellett élő emberek közötti szeretet.
Minden modern egyesület ősképe az artuszi kerekasztal, és az Antropozófiai Társaság is egy egyesület. Hogyan tud egy emberi közösség olyan közösségi formát kialakítani, hogy azt a szellem át tudja hatni? Erre a választ a tudati lélek embereinek tiszta közössége tudja megadni. A keresztény közösségek végigmennek egy krízisen. Minden közösségnek van egy alapítója, egy szellemi „mestere”, aki valamikor visszatér a teremtőhöz, ezáltal magukra hagyja a „tanítványokat”. Amíg Krisztus együtt volt a tanítványokkal, nem volt kérdés, hogy mit kell cselekedniük. Bár sokszor nem értették mit miért mond, mit miért tesz, mégis követték Ő-t. Húsvétkor ez a biztos pont végleg elveszett az apostolok számára, ezért tanácstalanok voltak és reményvesztettek, majd csak Pünkösdkor töltötte be őket a szellem, a bizonyosság, a béke. Az Antropozófiai Társaság közel 100 éve olyan köztes állapotban van, mint az apostolok Húsvét és Pünkösd között. Az iránymutató szellemi mester, Rudolf Steiner, már nincs itt, a pünkösdi közösség, a Szent Szellem összetartó, megvilágosító ereje meg még nincs itt. A kérdés az, hogy lesz-e elég bátorság, őszinteség, teremtő akarat, szíverő, belátás, hogy a Pünkösd felé megtegyük a lépéseket egy új Grál-közösség létrehozásához.
Mi lehet az első lépés? Pünkösd középpontjában Mária van, és ez egy emlékeztető is, hogy szellemi közösség csakis ott lehet, ahol a lelki tisztaság is van. A tiszta, „szűzies” lélek képes csak a szellemit befogadni! Ezért az első lépés nem is lehet más, mint az egyéni fejlődés, az önismeret, az önnevelés, és az önmegtisztítás. A második lépés a konfliktusok rendezése, mindenkivel, aki az Antropozófiai Társaság sorsközösségéhez valaha is kapcsolódott, a krisztusi, személyválogatás nélküli, a jog előtti egyenlőség által. A harmadik lépés, közösségi munkával kialakítani azt a közösségi, egyesületi formát, amely a legjobban képes a Karácsonyi Gyűlés szellemét hordozni. Olyan közösségi formát, amely a legjobban képes az antropozófia iránt elkötelezett embereknek szívmelegséggel áthatott jogi-közösségi létet teremteni.