Bondarev: Kultúrkorszakok neve
Szeretném Bondarevtől megtudni, találkozott-e magának Rudolf Steinernek az előadásaiban vagy a követőinek a műveiben az 5. és 6. kultúrkorszak megnevezésénél az „orosz-szláv” vagy „germán-szláv” névvel – kérdezték Gennagyij Alekszandrovics Bondarevtől a bdn-steiner.ru internetes fórumán, a „Szellemtudomány könyvtárának fórumán”
Bondarev válasza:
Az antropozófiában létezik a „szláv-germán kultúrkorszak”. „Orosz-szláv kultúrkorszak” fogalom nincsen, és komoly hiba lenne ezt a fogalmat használni. Ez még elvi kérdés is, és különösen Oroszországban fontos, hogy jól eligazodjunk benne.
Ezt egyáltalán nem egyszerű megtennünk. Ennek a kérdésnek már a fogalmi apparátusa is torz. És ha még nemzeti elfogultsággal is ütközünk, és mindezt a Nyugaton már jogilag is megerősített „polkorrektség” szabályai is megkoronázzák, amelyek mintegy speciálisan az egészséges gondolkodás ellenében lettek összeállítva, és az emberi értelemmel szembeni cinizmusukkal már a bolsevik ideológia gyöngyszemeit is felülmúlták. Mindezzel egész tudományágakat és Rudolf Steiner tanításainak egész fontos részeit is törvényen kívül helyezik, egyenesen kriminális jelleget tulajdonítanak nekik.
Oroszországban ebből egyelőre még csak távoli mennydörgés hallatszik. És a közelgő vihar előtti csendet kihasználva még meg tudjuk az ilyen kérdéseket vitatni.
Kezdjük a fogalmi apparátussal. A történelmi múltunkból hoztunk egy etimológiai félreértést, amely annyira megszokottá vált, hogy már nem lehet vele mit kezdeni, de figyelmet kell rá fordítani.
Arra gondolok, hogy hogyan nevezik az oroszok Németország (oroszul: Germánia) lakóit. Németeknek* nevezzük őket, és ez a megnevezés úgy tűnik, a „néma” szóból ered. Hogy ez mennyire zavaros, a következő analógiából megérthetjük. Képzeljük el, hogy a távoli múltban a németeknél az oroszokkal való kontaktus során az a benyomás alakult volna ki, hogy ők nagyon beszédesek, és „bőbeszédűnek” nevezték volna őket. Ez vált volna szokássá, és most Németországban a „bőbeszédű nyelvről”, „bőbeszédű kultúráról” stb. beszélnének. Pont ilyen zavarosnak hangzik Németország lakói számára a „német kultúra”, „német nyelv” stb. fogalma, amikor ezt megtudja.
*A magyar fordítónak ez esetben szerencséje van, mert a „német” szavunk szláv eredetű, és a magyarban is utal a „néma” szóra. „ A szláv nyelvekben a “deutsch” fogalom az ősi szláv *něm- (mint néma) gyökérre vezethető vissza. Ez eredetileg egy általános megjelölés volt minden nyugat-európai idegenre, akik a szláv nyelveket nem értették, és akikkel a kommunikáció nehéz vagy lehetetlen volt”. https://nemet-fordito-tolmacs.eu/nemet-glottonimak-nemet-szasz-szo-jelentese.php
A németek „deutsch”-oknak nevezik magukat, az országukat pedig „Deutschland”-nak, vagyis a deutsch-ok földjének. Oroszországot Russland-nak, vagyis a russzok földjének, stb. Mi a németek országát nem „Németországnak”, hanem Germániának hívjuk. És ez még egy ellentmondás (az angolszászoktól vettük ezt a nevet át).
Figyelembe véve mindezt, próbáljuk megérteni mit jelent akkor a jövőbeli „szláv-germán kultúrkorszak? Ruszifikált németet vagy fordítva, esetleg valami egészen mást?
Ezt a kérdést annak ismeretével lehet megválaszolni, hogy a mi európai, 5. kultúrkorszakunk a saját etnikuma alapján fejlődik, amely még a 4. kultúra ölén készült elő. Ez az etnikum Európába a Kr. e. II. század és a Kr. u. II. század között érkezett. Ezek germán törzsek voltak, amelyek, ahogy Rudolf Steiner mondja, évezredeken át éltek Európa és Ázsia határán, részt nem véve abban a kultúrfolyamatban, ami az ősi Indiából indult, Perzsiába, Egyiptomba, Görögországba, Rómába. Ezek a germán törzsek Manuval együtt érkeztek Atlantiszról, de nem mentek tovább Indiába. Később a germánoktól keletre, a Bajkál-tóig éltek olyan törzsek, amelyek a germánokat követően érkeztek Európába, mint a szláv etnikum.
Ezeket az etnikumokat különböző okok késztették arra, hogy nyugatra haladjanak: a mongol rassz nyomása, a klíma lehűlése. A legfontosabb azonban az új kultúrkorszak fejlődésének a 3. Hierarchia lényeinek világában megjelenő szükségszerűsége volt.
Az Európába érkező germán etnikum, vagy pontosabban a germán rassz, ütközött a latin rasszal, a 4. kultúrával, és a keltákkal, Atlantisz leszármazottaival. Ezeknek az etnikumoknak az ütközéseiből, hatásaiból és összeolvadásából kezdtek kialakulni Európa népei. A germán rassz hatása eközben domináns volt, de magában differenciálódott, és Európa centrumából a világ mind a négy irányába kisugárzott: Skandináviába, a brit szigetekre, a modern Franciaország és Olaszország stb. területére, Így keletkeztek az angolszászok, a norvégok, a frankok, a germán-latinok, stb.
A germán rassz egy része Európa centrumában maradt – ezek a deutsch-ok. Deutschlandot „Germániának” nevezni ugyanaz, mint Oroszországot – Szláviának.
A szláv törzsek benépesítették Kelet-Európát és részlegesen tovább húzódtak nyugatra, arrébb tolva a germán törzseket.
A 6. kultúrkorszaknak ez az etnikuma vagy rassza, amely az 5. kultúrkorszak ölén készül elő. Ez mint a germán rassz is, differenciálódott és bonyolult módon specifikálódott. Létrejöttek a csehek, szlovákok, lengyelek, oroszok (ruotszi) és mások. A nyugati szlávok a szláv világ előőrsét képezik. Jobban integrálódtak a nyugati kultúrába, mint Oroszország kultúrájába. És ez helyes, mivel feladataik közé tartozik, hogy kulturális hidat képezzenek Közép és Kelet-Európa között. Oroszország feladata, hogy a 6. kultúrkorszakot készítse elő, annak feladataihoz készüljön.
A modern, 5. kultúrában a germán rasszban az angol-szászok játszanak főszerepet, akik a tudati lelket fejlesztik, és a deutschok (szélesebben pedig a deutschok nyelvének népei), akik az Én princípiumát fejlesztik. Az oroszokban a Szellemén kultúrája érik.
A germán rassz a kiinduló szellemi impulzusokat a keltáktól és a latin rassztól fogadta magába, (Tisztában vagyunk vele, hogy ma mennyire szörnyen hangzanak az ilyen szófordulatok, de ebben a történelemmel való példátlan manipuláció a hibás. Különösen sokat rombolt itt a nemzeti szocializmus, aztán pedig annak legyőzői is megtették a maguk „hatékony” hozzájárulását.) De a kor legfontosabb kulturális eredményeit a germán rassz önmagából fejlesztette ki. A Goetheanizmus, az Antropozófia kell, hogy megkoronázza ezt a kultúrát. A szláv világnak és Oroszországnak venniük kell ezeket a kulturális kincseket Közép-Európából, és megtermékenyíteni velük a saját jelenkori fejlődésüket. Akkor ez a fejlődé számukra a Szellemén, az emberi lény első magasabb rendű tagja kultúrájának előkészítése lesz. Ez a kultúra 1500-2000 év múlva köszönt be. Benne az lesz a hordozó impulzus, aminek szellemileg már most el kell kezdődnie: a germán és a szláv rasszban születő szellemi genezis. Ebben áll ezek szellemi és semmilyen másfajta kiválasztottsága. Ilyen esetben pedig a Krisztus által kifejezett alapelv érvényesül: „Aki közületek első akar lenni, mindenkinek szolgája legyen”.
Így készül elő a szláv-germán kultúrkorszak, melyet Rudolf Steiner többnyire egyszerűen csak szlávnak nevez. Amikor beköszönt, a nemzetállam alapelve már kihal, mivel az emberek kinőtték. A kultúra ráadásul nem fog a modern Oroszország területére lokalizálódni. Az egész Földön elterjed. Ugyanakkor az, ami az orosz népben érik, akkor egyfajta fermentum, kovász szerepét fogja betölteni.
2009. szeptember 6.
Fordította: Rákos Éva
http://predela.net/forums/index.php/topic,526.0.html
A kép forrása: https://hu.wikipedia.org/wiki/Germ%C3%A1nok
