Természetünk…
( A Farm-alapú nevelésre emlékezve felmerülhet a hatékony Farm-alapú antropozófiai mozgalom/társaság gondolata is? Út a fejtől a szívhez, a végtagokhoz, a világhoz, egymáshoz )
“Az, hogy amikor az ember éber állapotban szemlélte ( az első keresztény évszázadokban) a természetet, azt egészen az Atya Isten birodalmaként érzékelte. Mert mindaz a szellemiség, amit így eleven működésében megismert, számára, az Atya Isten kifejeződése, megnyilatkozása volt. Érezte, hogy itt olyan világgal áll szemben, amelynek abban az időben, amikor Krisztus a Földön megjelent, szüksége volt valamire, mégpedig arra, hogy a földi- szubsztancia felvegye magába Krisztust az emberiség számára. Az ember, még átérezte a természeti történésekkel, a természet működésével kapcsolatban az eleven Krisztus-princípiumot. Mert ezzel a természetszemlélettel egybekapcsolódott valami, úgyhogy a természetben szellemi működést, szellemi történést látott. Amit itt szellemi történésként és működésként éreztek, ami itt minden növényiség felett és állatiság körül bizonyos mértékben változó szellemi formákban lebegett, azt az elfogulatlan érző ember a következő szavakban foglalhatta össze: „ez a természeti lét ártatlansága.” GA237
“A természetből az ember lelke felé sugárzó valóság fényén fejleszthetjük ki legjobban az emberi valóság iránti érzéket, ami egyúttal a világmindenség valósága iránti érzék is. A természet valósága azonban a szellem valóságához vezeti azt, aki nyílt, szabad érzékekkel éli meg őt magában. Aki áthatja magát a természet szépségével, nagyságával és magasztosságával, ez a szellem megérzésének forrása lesz benne. Aki pedig kitárja szívét a jón és rosszon túli örök ártatlanságban megnyilatkozó természet néma mozdulatának, felnyílnak szemei, hogy láthassa a szellemi világot, amely e néma mozdulatban szólaltatja meg a jó és a rossz közötti különbséget feltáró eleven Igét. A természetszemlélet szeretetét átélt szellemi szemlélet a lélek igazi kincseivel gazdagítja az életet, míg az emberek szíve szegényebb lesz a szellemről a természetszemlélettel ellentétes módon kialakuló álmodozástól. Aki az antropozófia lényegének legmélyére hatol, ez utóbbi mondatok utalásait olyan szempontnak fogja tekinteni, ahonnan ki kell majd indulnia az antropozófus előadásokban.”GA260a
“Míg az ember a természetet járja, állandóan különféle nagyszerű, hatalmas szellemi hatások érik a természet jelenségei révén. Aki e jelenségekbe be tud pillantani, az valójában állandóan tapasztalja mindannak végtelen sokféleségét és nagyszerűségét, ami a természet elementáris szellemisége révén áramlik mindenfelől az emberhez. És beleáramlik. A természetbe áradó érzékfelettiség szellemi mivoltában állandóan az ember felé áramlik a külső természet tükréből, amely az isteni szellemiség tükre, …” GA223
“Az ember akkor tud szellemileg a második hierarchia (exusiai, dynamis, kyriotetes) elé lépni, ha a természeti tényeket a bennük élő szellemiség megjelenésének látja. Akkor látja, hogy a második hierarchiának azért tartózkodási helye a természet, hogy azon keresztül a lelkekre hasson. Az ember akkor tud szellemileg az első hierarchia (szerafim, cherubim, thronoi) elé lépni, ha a természet és az ember világának tényeit a bennük működő szellemiség tevékenységének (teremtményének) látja, A természet és az ember világa ekkor az első hierarchia hatása, melyben az kibontakoztatja magát.” GA26
“Ahogyan a liliomból a még annyira alkalmatlan környezetben sem lesz bogáncs, úgy a lelki szem is azzá fejlődik csupán, ami a rendeltetése, még ha hatnak is rá a modem városok önző érdekei. Mindenesetre jól teszi a tanítvány, ha időnként felkeresi a természet csendes békességét, belső méltóságát és báját. Különösen előnyös, ha szellemi iskolázása idejét valaki a zöld növényvilág, a napsütötte hegyek és a bájos egyszerűség körében tölti. Ez a környezet a belső szerveket olyan harmonikusan fejleszti ki, amilyen összhang a modem városi életben soha nem jöhet létre.” GA10
Kapcsolódó további írások: Oh természet, oh dicső természet! , valamint: Az elemi lények világának megismerése
