Azzá leszel, amit eszel! …avagy mégse?
„…azok a lelkek, amelyek 1879 előtt születtek, más módon érkeznek meg a szellemi világba, amikor a halál kapuján áthaladnak, mint azok a lelkek, amelyek 1879 után születtek meg. Mélyreható esemény az, amiről itt szó van. Ez a mélyreható esemény tehát elsősorban azt idézi elő, hogy az emberek lelkükben egyre hasonlóbbakká válnak ahhoz a gondolathoz, amit megismerésként áttekintenek.(…) Az istenek meg kellett hogy adják az embernek azt a lehetőséget, hogy saját teremtményévé váljon. Mindazonáltal azzal, hogy saját teremtményének érzékfeletti értelmet tud adni, abban, amit önmagából létrehoz, találhat valamit, ami számára állandó irányt adhat, miután Krisztus Jézus a Golgotai misztériumot végrehajtotta. És ha ezt megértjük, szellemtudományos módon gondolatilag megértjük, akkor megtaláljuk az utat hozzá, az állatiságból az istenibe.…egy dolog fontos, és a jövőben egyre fontosabbnak kell lennie, hogy az, ami spirituális megismerésként jelen van, az itt a Földön elterjedjen. Ezért, hogy a sötétség szellemei működésüket elősegítsék, különös hangsúlyt fektetnek arra, hogy az emberek körében zavart keltsenek, és ne hagyják, hogy sikerüljön nekik itt a helyes gondolatokat kialakítani, amelyekben aztán haláluk után átalakulnak. (…) Az embernek azzá kell válnia, amivé valójában válni tud, gondolkodni kell tudnia saját lényéről, amikor lelkileg azzá kell válnia. Mert a halottal ma már tényleges érett igazságként közölni lehet: a lélek az, amit magáról gondolni képes. A sötétség szellemei abban a korban, amelyben szükséges volt, hogy a Földön ez az igazság elterjedjen: a lélek az, aminek gondolni képes magát – az embert arra inspirálták, hogy igazságként ezt képviselje: az ember az, amit megeszik. És ha elméletileg nem is ismerik el széles körben, hogy az ember az, amit megeszik, a gyakorlati élet arra irányul, hogy elismerje, hogy az ember tulajdonképpen nem más, mint amit megeszik. Igen, a gyakorlati élet oda vezet, hogy ezt egyre inkább érvényre juttassa a külső életben is. Sokkal inkább, mint gondolnánk, a jelenkor szomorú, tragikus eseményei csupán ebből az elvből jöttek létre: az ember az, amit megeszik.” GA178
